A technológia fejlettségének köszönhetően ma már nem a földtől elrugaszkodott elképzelés, ha valaki távmunkában – otthonról, egy kávézóból, vagy épp egy hosszú út alatt – szeretne dolgozni. Korábban mutattunk már példát erre, sőt azt is kiveséztük, miért éri meg ez egy munkáltatónak, és a nyilvánvaló okokon kívül a munkavállalónak is a foglalkoztatás ezen formája. A távmunkák többségéhez valamilyen szaktudás szükséges, de létezik olyan munka is, amit azok is elvégezhetnek, akiknek adott esetben ez a tudás hiányzik. És meg csak vetkőzni sem kell hozzá – illetve lehet, de ez már ízlés dolga.

Előre a tömegek útján

Nyugaton már jó ideje működik a crowdtesting, azaz a tömegbázis-alapú tesztelés. Magyarországon egy évvel ezelőtt jelent meg a Németországban már sikeres Testbirds, melynek lényege, hogy az erre megbízást adó cégek alkalmazásainak, szoftvereinek tesztelésére emberi erőforrást szerveznek.

A dolog elsőre úgy hangzik, mintha ehhez is valamilyen komoly informatikai szaktudás kellene, ám sok esetben ez egyáltalán nincs így, ugyanis legtöbbször a teljesen átlagos felhasználók véleményére kíváncsiak. Azokéra, akik a tervek szerint egyébkent is használni fogják majd a terméket. Ráadásul mindezt fizetségért cserébe, így tulajdonképpen azért kap pénzt a tesztelő, amit egyébként is szeret csinálni: a telefon/tábalagép nyomogatásáért – éppen csak szervezett keretek között végzi ezt.

„Bár a crowdtesting magyarra fordítva tömegtesztelést jelent, valójában nem egészen pontos ez a meghatározás. Egy-egy szoftvert, alkalmazást ugyanis nem több ezren, csupán egy 30-50 fős csoport tesztel, és az ő visszajelzéseik alapján kapja meg a cég végül azt az értékelést, melyből kiderül, milyen hibákat rejthet az app, vagy milyen irányba lenne érdemes esetleg továbbfejleszteni” – árulta el a hvg.hu-nak Fónagy Balázs, a Testbirds marketingese. A dolog lényege a kiválasztásban rejlik, ami pedig azon múlik, mennyire voltunk őszinték, amikor regisztráltunk.

Több szem többet lát

Egy alkalmazás létrehozásakor az azt fejlesztő cég alapvetően két lényeges szempontot vesz figyelembe: egyrészt a lehetséges célcsoportot (például kismamák, tanárok, 16-24 év közötti fiatalok) akik használni fogják majd az appot, másrészt azt, hogy milyen erőforrásokat igényel majd az alkalmazás futtatása (vagyis magát az eszközt). Emiatt a tesztelést is azok végezhetik el, akik jó esetben mindkét kritériumnak megfelelnek.

A Testbirds esetében a regisztrációnál egy körülbelül 50 kérdéses adatlap kitöltésével igyekeznek minél pontosabban feltérképezni a lehetséges tesztelőt, hogy egy-egy munka során a legoptimálisabb jelöltnek adják a feladatot. Persze az csak rajtunk múlik, milyen adatokat adunk meg, ám mivel a tesztelésen meghívásos alapon vehetünk részt, a meghívás pedig nem az embernek, hanem az eszköznek szól, a nem reális adatok miatt már a legelső alkalommal elhasalhatunk – így pedig a későbbi megbízásoktól is eleshetünk. Érdemes tehát őszintének lenni.

Profi IT-s ≠ átlag tesztelő

A teljesen átlagos felhasználók mellett a komoly IT-s tapasztalattal bíró szakembereknek is lehetőségük van arra, hogy beszálljanak egy-egy tesztelésbe. Itt persze már összetettebb feladatok várnak azokra, akik ezt bevállalják, hiszen itt nem a felhasználói élményre lesznek kíváncsiak, hanem a felmerülő hibákra, vagy hogy mikor milyen körülmények között omlik össze az app. A komplexebb tesztelést többórás Google-keresgélés után valószínűleg az is meg tudja csinálni, aki nem IT-s szakember, ugyanakkor a munkaidő ilyen esetben jelentősen növekedhet, meg is többszöröződhet.

„Minden munka során igyekszünk meghatározni, hogy az adott tesztelés körülbelül mennyi időt vehet igénybe. Ha például egy profi IT-snek azt írjuk, hogy a több száz teszteseten körülbelül 2x8 óra alatt lehet végigmenni, az azt jelenti, hogy egy laikus számára ez akár egy egész hetet igénybe vehet. Ha valaki elfogad egy munkát, akkor – bár jogi kötelezettség ilyen esetben nincs, de – elvárjuk, hogy azt teljesítse a megadott idő alatt. Ha ez nem sikerül, az mindkét fél számára negatív tapasztalat lehet” – hangsúlyozta Fónagy Balázs.

Miért éri meg a cégeknek?

Ha úgy tetszik, a felhasználóra tett első benyomás ebben az iparágban létkérdés, ezért a fejlesztő cégeknek elemi érdekük, hogy minél pontosabb képet kapjanak a termékükről, annak minden hibájáról – lehetőség szerint még az előtt, hogy belebuknának. A különböző alkalmazásboltokban ugyan van rá mód, hogy visszajelezzünk a gyártónak, ám ezek a vélemények strukturálatlanok, ráadásul a „Fagy!” megállapításból nem sok mindenre tud következtetni egy programozó.

A crowdtesting éppen ebben segíti a cégeket, hiszen azok minden kockázat nélkül tudhatják meg azokat a dolgokat, amire a leginkább kíváncsiak az appal/szoftverrel kapcsolatban. A fejlesztők belső tesztelése persze ettől még nem válik feleslegessé, ám ahhoz, hogy minden lehetséges eszközön kipróbálják magukat, már csak az eszközbeszerzés miatt is sokkal költségesebb, mint egy-egy ilyen tesztet elvégeztetni.

Meg lehet ebből élni?

Azt azért senkinek sem javasolnánk, hogy a crowdtesting miatt azonnali hatállyal felmondjon a munkahelyén, ez ugyanis inkább a fizetés kiegészítésére szolgál, mintsem annak kiváltására. Mivel a megbízások száma sok mindentől függ – milyen eszköze van a tesztelőnek, beleesik-e az app célcsoportjába, mennyire volt megbízható a korábbi tesztelések során –, így valóban csak egy plusz bevételként tekinthet rá az ember, annak viszont tökéletes.

A Testbirds esetében például projekt alapon fizetnek, így csak rajtunk múlik, mennyi munkaórával szerezzük meg az adott fizetést, ugyanakkor jó esetben egy 2-4 órás munkával a havi villanyszámla, vagy épp egy közlekedési bérlet ára simán behúzható.

Ha ez a cikk érdekes volt, hasonlókért lájkolja a hvg.hu Tech rovatának Facebook-oldalát.