Négy főbb trend figyelhető meg a mindannyiunk életét egyre jobban behálózó technológiai fejlődés terén – véli Shawn DuBravac, a fogyasztói elektronikai cégeket tömörítő szervezet, a CEA kutatási és gazdasági igazgatója. A szakember, akinek jövő hétfőn jelenik meg Digital Destiny (Digitális sors) című új könyve, a Las Vegas-i CES 2015 nyitóelőadásán ismertette meglátásait.

Digitalizáció, de nem ész nélkül

A DuBravac által elsőként bemutatott trend, a fizikai tér digitalizációja, egyúttal a legjobban észrevehető is. Még a technológiai témájú hírek követése sem szükséges hozzá, hogy valaki megtapasztalja: egyre több a mozgásérzékelős ajtó, mind többször kerülnek be a hírekbe a három éven belül milliárd dolláros piacot jelentő drónok, és nem csak telefonból, tévéből és órából van már okos, hanem légkondiból, sőt fogkeféből és esernyőből is. Míg a telefon és a tévé egy ideje már digitális, a két utolsó példából jól látszik, hogy egyre több, jellemzően analógnak tekintett eszköz digitalizálódik a környezetünkben.

Shawn DuBravac

CEA

A CEA szakembere szerint bár a trend egyértelműen látszik, nem érdemes mindent ész nélkül alávetni – csak ha tényleg van értelme. DuBravac erre példának hozta a viszonylag újnak számító okosórák kategóriáját, amelynél az iparágnak meg kell tudnia válaszolnia a "Van-e értelme digitalizálni a csuklónkat, van-e értelme az internetnek a csuklónkon?" kérdést. Bár minden vállalat hangzatosan marketingeli saját okosóráit és okoskarpántjait, igazán meggyőző választ egyelőre egyiktől sem kaphattunk a fenti kérdésre. Pozitív jelek azért már látszódnak: a technológiai közgazdász szerint ilyen például a NapTime névre hallgató kütyü, amely a gyerekszobába telepíthető wifis kamerájával nem csak észleli és gyorsan kielemzi az alvó kisbaba sírását, hanem az is beállítható, hogy ilyen esetben a rendszer melyik nap melyik szülőt ébressze fel a csuklójukon található rezgő karpánttal.

Beszóltál, 1100101?

A babasírós példa egyúttal azt is jól illusztrálja, hogy minden tele lesz érzékelőkkel. A "szenzorizáció" egyúttal azt is jelenti, hogy a gépek már nemcsak abból értenek, amit billentyűkkel vagy egérrel közlünk velük, hanem például a hangból – ami babasírás mellett diktálás vagy hangutasítás is lehet –, szemmozgásból vagy testünk mozdulataiból is. Sőt, és ez lenne DuBravac szerint a második fontos trend, az intelligencia átszüremlik a mindennapokba, amikor konkrétan utasítanunk sem kell egy-egy gépet, hanem az a kontextus alapján egyre eredményesebben próbálja kitalálni gondolatainkat, és kommunikálni velünk.

AFP / DPA / Britta Pedersen

A nagyon is közeli jövőben pedig ezek a tippek egyre kevésbé tippek lesznek. A DuBravac által hozott példa szerint a Netflix streaming videoszolgáltatás jelenleg csak a korábban megnézett sorozatok és filmek alapján képes néznivalót ajánlani – miközben pár meglévő eszköz adatainak értelmezése után már ma is jóval személyre és helyzetre szabottabb ajánlót is el lehet képzelni. Az okostévén lévő kamera (vagy az intelligens biztonsági rendszerünk) tudhatja, hogy hány ember van a szobában a tévé előtt. Az okosóra/karpánt egy-két élettani információval rendelkezik, például méri a pulzust. Már csak ebből a két adatból is rengeteg dolog következhet. Ha egyedül van valaki a lakásban, akkor a rendszer fel tudja mérni a hangulatát, és ahhoz ajánlani egy filmet. Ha több ember ül a tévé előtt, akkor a rendszer felismeri, hogy a családtagokról van-e szó (és az ismert életkorok alapján családi filmet ajánl), vagy ismeretlenekről, akik jó eséllyel egy baráti társaságot jelentenek, nekik pedig valami egészen más film ajánlható.

Az én internetem

Miközben az egymáshoz kapcsolódó eszközök hálózatát "a dolgok internete" (Internet of Things, IoT) néven szokás összefoglalni, a CEA kutatási és gazdasági igazgatója szerint illik észrevenni, hogy a készülékek nem csak egymáshoz kapcsolódnak, hanem egyre szorosabban kötődnek a felhasználóhoz is. Ezt a trendet szintén a fenti tévés ajánló példáján át érthetjük meg, abból is egyértelműen látszik ugyanis, hogy az internet egyre kevésbé az információk klasszikus értelemben vett terjesztéséről szól (lásd például egy cikk, mondjuk ez), hanem a felhasználó körül forogva annak saját kis világában próbál megváltoztatni egy-egy folyamatot.

A Google okos kontaktlencséje

Fragmentált innováció

A Shawn DuBravac szerint a technológiai fejlődést meghatározó negyedik trend a töredezett innováció. Ami (szerintünk) pont annyira jellemző, mint amennyire csúnyán hangzik. Igazsága magán a CES 2015 kiállításon is megfigyelhető: míg a fogyasztói elektronikai rendezvényre kivonuló vállalatok korábban néhány jól meghatározott kategóriába voltak sorolhatók – számítógépek, telefonok, tévék, játékkonzolok, klasszikus háztartási eszközök gyártói –, ma már rajtuk kívül az autógyártóktól az okos biciklipedált készítő cégen át a virágöntöző rendszert fejlesztő vagy éppen 3D-nyomtatással ételt készítő vállalatokig mindenféle kiállító jelen van. Hogy az innováció minden szektorban megmutatkozik, abból következik a töredezettség: egyre kevésbé csak egy-egy termékkategóriával lehet majd nagyot kaszálni, a cégeknek érdemes a szűkebb, de könnyebben meghatározható célcsoportoknak szánt termékek okosításán is elgondolkozniuk – persze csak akkor, ha – ahogy az elején említettük – az okosításnak valóban van értelme.

Ha nem szeretne lemaradni a vállalatok legfontosabb újdonságairól, lájkolja a hvg.hu Tech rovatának Facebook-oldalát, ahol a CES 2015 minden érdekes bemutatójáról beszámolunk. Ha rögtön a kiállítás híreit olvasná, itt találja őket.