Azt, hogy a mobilhálózatokon egyszerűen lenne mód rövid szöveges üzenetek küldésére, Makkonen még 1984-ben, közalkalmazottként találta ki, egy pizza fölött ülve, egy koppenhágai telekommunikációs konferencián. A finn szakember ötletére alapozva egy évvel később, egy Friedham Hillebrand nevű szakember alkotta meg a 160 karakteres technológiai formátumot. (Érdekesség, hogy egy SMS az eredeti elképzelések szerint maximum 128 karakteres lett volna, némi trükközés után sikerült további 32 karakternyi helyet csinálni.) Az első SMS-t végül csak 1992-ben, karácsony előtt küldték el.

A később a Nokia Networksnél és a Tele Finlandnál dolgozó Makkonen sosem nyújtott be szabadalmi kérelmet, így pénzt sem kapott senkitől a találmányáért. Igaz, a Wired szerint nem is nagyon terjesztette magáról, hogy ő volt az “SMS atyja”, ezt a titulust sem használta magára, mondván más mérnökök is legalább annyira hozzájárultak a technológia megvalósításához, mint amennyire az ő ötlete.

A napokban, 63 évesen meghalt finn telekommunikációs szakember egy 2012-es interjújában azt mondta: 20 év sok idő, és bár a megbízhatóan működő, kényelmesen használható szöveges üzenetküldés mindig fontos része lesz a kommunikációnak, nem feltétlenül fogják azt mindig sms-nek hívni – és nem kell majd mindig üzenetenként fizetni érte. Makkonen ekkor már láthatta a változás erősödőben lévő szelét, többek között azt is, hogy az azonnali üzenetküldő szolgáltatások használható és ingyenes alternatívát jelentenek az SMS-el szemben.

És bár az SMS már két évtizede mindennapjaink része, van öt dolog, amit kevesen tudnak róla.