A figyelem középpontjába ugyan csak az utóbbi években került a 3D-s nyomtatás, a története ennél jóval messzebbre nyúlik vissza. A technológia az 1980-as években bukkant fel először a Texasi Egyetemen, a fejlesztést pedig nem túl meglepő módon a DARPA, azaz az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásért felelős részlege támogatta.

Az eljárást eredetileg a gyártási folyamatok lerövidítésére és olcsóbbá tételére fejlesztették ki, ám hamar kiderült: ezen felül is elképesztő üzlet a 3D-nyomtatás. Míg 2008-ban csupán 900 millió eurós forgalmat generált a technológia, addig 2014-ben ez az összeg már 2,2 milliárd euróra nőtt, a szakértők szerint pedig tíz éven belül már 7,7 milliárd euró mozog majd a piacon. A növekedés nem meglepő, az eszközök fejlesztésével ugyanis azok egyre olcsóbbá válnak, így néhány éven belül a jelenleginél jóval több háztartásban lehet majd 3D-nyomtató. (Egy otthoni felhasználásra szánt magyar sikergépet nemrég mi is kipróbálhattunk.)

Carbon3D

Nem véletlen, hogy az átlagemberek is egyre inkább érdeklődnek a technológia iránt, hiszen azzal szinte bármi előállítható, így könnyen helyettesíthetővé válnak a tönkrement, eltörött tárgyak. Ugyanakkor üröm az örömben, hogy jelenleg még ellenőrizhetetlen, mit nyomtatunk magunknak otthon, és hosszú távon sem elképzelhető, hogy a személyiségi és a magánélethez való jogok miatt bármelyik hatóság közvetlenül figyelné, mit készítünk otthon. Így viszont akár fegyvergyártásba is kezdhetünk, amire már így is számos példa volt az elmúlt években.

Az alvilág és kütyürajongók már nyomtatnak

A lavina két éve indult el, amikor a Texasi Egyetem 25 éves joghallgatója, Cody Wilson mutatta be Liberator nevű fegyverének terveit, illetve annak prototípusát, melynek csöve cserélhető, így használható volt a szabványos pisztolylőszerekkel, a .22-es kis kalibertől a .45-ös magnumig. Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztrériuma nem sokkal később közleményt adott ki, melyben jelezték, bár a fegyverek "szabásmintáinak" megosztása és az eszközök forgalmazása illegális, nem sokat tudnak tenni ellene.

Az első nagy hírt kavaró 3D-nyomtatott fegyver, a Liberator

New South Wales Police

Igaz ugyan, hogy nyugalomra intették a közvéleményt, mely szerint eddig is bárki barkácsolhatott magának otthon fegyvert, azonban sokkal nyugtalanítóbb helyzet, hogy a 3D-s fegyverekhez csupán egy 3D-nyomtatógép és egy (internetről beszerezhető) alapos terv szükséges, kézügyesség már nem.

Hogy mennyire komoly a helyzet, azt remekül bizonyítja, hogy 2013 októberében a brit rendőrség rajtaütött Nagy-Britannia első 3D-s fegyvergyárán. Bár a lőfegyverek működését illetően egyelőre még akadnak kétségek, azért már volt olyan, amelyikkel 14-szer sikerült lőni.

A készítés trükkjei “nyílt forráskódú” anyagokként terjedenek a neten, vagyis azokhoz szinte bárki hozzáférhet. 2013-ban 3DShare néven egy oldalt is létrehoztak, ahol a különböző 3D-s nyomtatású tárgyak terveit egy rövid regisztráció után bárki szabadon böngészheti, az aranyos minyonok vagy a birodalmi rohamosztagos maszkja mellett pedig a Wilson által kifejlesztett 8 mm-es fegyver tervrajza is megtalálható. Ahhoz ráadásul nem is kell vagyonokat fizetni, hogy az előállításhoz szükséges alapanyagokat beszerezze valaki.

Olcsók a “patronok”

Magyarországon jelenleg 200 ezer forint körül kezdődnek a nem ipari felhasználásra szánt 3D-nyomtatók, a határ pedig természetesen a csillagos ég. Bár a nyomtató maga nagyobb kiadásnak tekinthető, a beszerzése után viszonylag olcsón lehet hozzájuk “patront” vásárolni.

Az eszközök nagy része az úgynevezett PLA tekerccsel működtethető, ami nem más, mint a bioműanyagok egyike. Ezeket típustól függően 180 és 225 Celsius-fok közötti hőmérsékletre hevítik a gépek, majd a megadott tervrajz alapján a felhevített műanyagot a szükséges formába önti a gép. A nyomtatóhoz általában 1 kilogrammos kiszerelésben lehet beszerezni, ami körülbelül 80 dekagrammnyi tárgy előállításához elegendő. Az ára változó, de 7-8 ezer forintból már beszerezhető egy-egy ilyen 1 kg-os tekercs, vagyis az alapanyag nem nevezhető drágának.

Egy PLA tekercs

László Ferenc

Bár némi befektetéssel már hazánkban is beszerezhető a 3D-s nyomtatáshoz szükséges technológia, azt senkinek sem ajánlanánk, hogy odahaza fegyverek printelésébe kezdjen, a törvény ugyanis – ha nem is ezt, de az előállítást – szigorúan bünteti.

A rendőrség ugyanis nem fog örülni

Az Országos Rendőrfőkapitányág Kommunikációs Szolgálata a megkeresésünkre elmondta, a fegyver fogalmát a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény határozza meg. A törvény szerint lőfegyver az a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki. Vagyis azok a fegyverek, amiket az elmúlt években külföldön készítettek, mind a törvény hatálya alá esnek. (A technológia gyors fejlődését elnézve nem kizárható, hogy hamarosan megtalálják a régimódi törvények újgenerációs kiskapuit.)

Amilyen játékosan néznek ki, olyan veszélyesek is lehetnek

@soundclipJPN / YouTube

Ahhoz, hogy egy ilyen fegyvert birtokoljon valaki, Magyarországon a hatóság külön engedélye szükséges, ahogy ahhoz is, hogy valaki ilyen eszközt állítson elő. Vagyis ha valaki úgy dönt, hogy odahaza nyomtat magának egy fegyvert, azzal megszegi a törvényt, még akkor is, ha azt utána a hatóságnál engedélyeztetni akarja. A rendőrség tájékoztatása szerint aki engedély hiányában készít otthon fegyvert, az a “Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 325. §-ába ütköző lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettet követ el.” Ennek büntetési tétele minimum 2 év szabadságvesztés lehet, így mi is óva intenénk mindenkit attól, hogy ilyesmivel foglalkozzon.

Bár itthon még nem került senki gondba 3D-nyomtatott fegyver miatt, Japánban jövő ősszel szabadulhat az a férfi, aki két évnyi börtönbüntetést kapott, miután részben saját maga által tervezett, 3D-nyomtatással elkészített fegyvereket találtak nála. A hatóságok szerint a működőképes fegyverek közül kettő "halálos lőszerrel" is ellátható volt.

Miért veszélyesek a 3D-s fegyverek?

Bár a 3D-s nyomtatással készült fegyverek egyelőre még nem érték el a “az igazi” fegyverek szintjét, így is komoly veszélyt jelenthetnek a társadalomra. Az ilyen eljárással készült eszközökben nincs fém, így a fémdetektor sem jelzi ki, ha a viselője áthalad egy ellenőrzési ponton.

További veszélyforrás lehet, hogy az otthon készített fegyvereken nincs sorozatszám, így egy bűncselekmény után nem egyszerű azonosítani az eszközt. És mivel a fegyvervásárlás nem követhető vissza, lévén nem is történt ilyen tranzakció, ez tovább bonyolítja az elkövető visszanyomozását. Már ha van mit visszanyomozni: mivel műanyag eszközről beszélünk, a megsemmisítése is jóval könnyebb, mint a “hagyományos” változaté.

Ezek az aggályok pedig, főleg a terrorcselekményekkel átszőtt jelenben, finoman szólva is komolyan veendők.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.