Pascal Cotte még 2004-ben kapott engedélyt a festményt kiállító Louvre-től Leonardo da Vinci alkotásának tanulmányozására. A tudós természetesen nem szabad szemmel vizsgálta a képet, hanem az általa társalapítóként jegyzett Lumiere Technology fejlesztését, a Layer Amplification Method (LAM) nevű technológiát vetette be.

A nem-invazív, azaz a vizsgálat során a festményre semmilyen behatást nem gyakoroló módszert alkalmazva erős fénnyel világították meg a képet és egy speciális kamerával rögzítették, hogy a fénysugarak milyen módon oszlanak el a felszínen és pontosan hogyan verődnek vissza. "Pontosan elemezhetjük, mi a helyzet a festékrétegek között”, mondta a BBC-nek a tudós, aki szerint “úgy tárulnak fel előttünk a rétegek, mint amikor egy hagymát pucolunk meg”.

BBC

A vászonra felvitt újabb és újabb festményrétegek domborzati eltéréseket okoznak, apró kitüremkedések jelennek meg a felszínen. Cotte szerint a LAM technológia ezeket a kitüremkedéseket képes rendszer szintjén látni és láttatni, így rajzolódhat ki a vászon korábbi tartalma. Ha pedig nem csak egy-egy rész újrafestéséről van szó, akkor ez egy másik tárgy/alak is lehet.

Mona Lisa kilétéről évszázadok óta vitáznak a szakértők. A művészettörténészi körökben népszerű nézet szerint a képen Lisa Gherardini, egy firenzei selyemkereskedő felesége látható. Cotte azonban az említett fénytechnológiai vizsgálatok során rájött, hogy Leonardo képén eredetileg egy másik nő portréja szerepelt, aki egyértelműen nem azonos Lisa Gherardinivel és arcán ráadásul semmi nyoma nem volt a később a festmény védjegyévé vált mosolynak.

BBC

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.