Minden eddiginél nagyobb hatalmunk van mindennapi energiafogyasztásunkra. És nem csak azzal, hogy az egyre okosabb készülékeink saját fogyasztásukat már képesek feketén-fehéren megmutatni, a kép akkor válik teljessé, amikor az adott háztartásnál az intelligens mérőórák is megjelennek. Ugyanis minden változásnak – így a spórolásnak is – az az első lépése, hogy az ember megismerhesse saját szokásait.

Minél többet fogyaszt valaki, annál jobban járhat

Az Európai Unióban már tíz éve él az Energiaszolgáltatások Direktívája, melynek célja, hogy 2020-ra minél elterjedtebbé váljon az okosmérők alkalmazása, ezáltal pedig ne csak csökkenjen, de optimalizálódjon is az energiafogyasztás. Hogy a technológiai fejlesztésben milyen lehetőségek vannak, azt jól mutatja a sydney-i operaház példája, ahol 62,5 százalékos energiamegtakarítást értek el azáltal, hogy folyamatosan monitorozni tudták a saját energiafogyasztásukat. A valós időben elérhető, historikus szinten pedig folyamatosan analizált adatsorokra alapozva már tudták, hogy mikor és hol “szivárog” a rendszerből felesleg, mit hogy kell csinálni az alacsonyabb áramszámlához.

Mindehhez a hardveren kívül két dolog kell. Egyrészt az, hogy az okosmérőkhöz olyan webes és mobilos szolgáltatások társuljanak, aminek a segítségével a fogyasztó szinte percre pontosan le tudja követni, mikor mennyi energiát használt el, az ingatlanon belül hol – akár azt is, hogy mire –, és azért mennyit kell majd fizetnie. Másrészt viszont szükség van a saját fogyasztását immár maximális részletességgel megismerő fogyasztó tudatosságára is: önmagában egy okosmérő nem csökkenti az áramszámlát, az viszont igen, ha a fogyasztó az adatokat látva képes jó döntéseket meghozni.

Flickr / Creative Commons / VIA Gallery

Az igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy Magyarországon jó eséllyel nem lesz óriási mértékű a spórolás, mint a sydney-i példában. “Itthon egy átlagos lakossági fogyasztó éves villamosenergia-fogyasztása 2000 kWh, miközben a skandináv országokban 30 ezer, Franciaországban pedig 18 ezer kWh ez az érték, mert a háztartások jelentősebb hányadában ezzel fűtenek. Az utóbbi országokban drámai mértékben csökkenthető a fogyasztás, de a mi kisebb fogyasztásunk azt jelenti, hogy abból már nehezebb lefaragni” – véli Antonio Rosaci, az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. ügyvezetője.

Annyi lesz a számla, amennyit még ki tudunk fizetni

Az okosmérők fogyasztás mennyiségétől független előnye, hogy egy megfelelő informatikai rendszer esetén akár valós időben is forintra pontosan tudja követni az áramvételezés részidős költségeit, így aztán nem fordulhat elő, hogy meglepetést okoz a következő áramszámla. Más szempontból nézve: az is könnyen megoldható, hogy ha az adott hónap derekán már nagyon magas részösszeget lát az ember, akkor a hátralévő napokban visszafogja magát, hogy a végösszeget gond nélkül ki tudja majd fizetni.

Könnyebbé válhat a mérőórával kapcsolatos ügyintézés, de a főbérlő-albérlő viszonyt is sokkal könnyebb így kezelni: a folyamatos monitorozásnak köszönhetően pontosan meg lehet határozni, hogy kinek, mikor, mi után mennyit kell fizetnie.

A víznél is komoly előnye van

Nem mellesleg, ha az áram mellett egy másik fontos közműre, a vízre is gondolunk: egy okos, telefonos alkalmazásból vagy webről is elérhető vízóra használatával az is feltűnhet, ha már minden családtag elment otthonról, de valamiért mégis folyamatosan forog az óra. Gyanús tünete lehet ez például egy csőtörésnek vagy egy nyitva maradt csapnak. Az pedig már csak egy kis szoftveres fejlesztés kérdése, hogy az üres lakást érzékelő mozgásszenzorok és a folyamatos vízfogyasztást érzekelő vízóra adatsorai összeérjenek, és a lakás tulajdonosa telefonján riasztást kapjon a potenciális csőtörésről, amikor még nem hatalmasodott el a baj.

Hatékonyság a szolgáltatói oldalon

A fogyasztók mellett a szolgáltatóknak is számos előnyük származhat a technológia alkalmazásából. Okos mérőórákkal nincs szükség a mérőóra helyszíni leolvasásra, ezt a központból is bármikor meg tudják tenni – akár teljesen automatizáltan is működhet a folyamat. Ennek hozományaként az a probléma is kiküszöbölhető, hogy egy fogyasztó túl nagy tartozást halmozzon fel: ha valaki nem fizet a szolgáltatásért, a mérőórát a távolból is azonnal ki tudják kikapcsolni.

Flickr / Creative Commons / Tom Raftery

A legfontosabb előny ugyanakkor, hogy a szolgáltatók azonnal értesülnek arról, ha valamilyen üzemzavar történik – legyen az áramkimaradás, vagy más szolgáltatási mutatók változása. Ilyen esetben nemcsak azt tudják majd meghatározni, hogy a város mely részén lépett fel hiba, hanem azt is, hogy lokális egyedi, vagy kiterjedt problémáról van-e szó. A javítási munkálatokat már ennek fényében tudják megkezdeni, ami gyorsabb szervizelést, ezzel együtt pedig növekvő ügyfélelégedettséget jelenthet.

Hogy mikorra jöhet el a Kánaán?

Bár az okosmérők alkalmazásának témája folyamatosan napirenden van, egyelőre kérdés, mikorra tud valóban megvalósulni az eszközök felszerelése és beüzemelése. Az EU 2020-as direktívája ugyan utat mutat, ám az eszközök beszerzése és telepítése – sok tízezres nagyságrendben – nem olcsó, és egyelőre nem látszik, hogy az állam-szolgáltató-fogyasztó triumvirátusból ezt ki és milyen formában fogja megfizetni.

További problémát jelent – úgy általában az otthonaink és városaink okosodása előtt –, hogy a jelenlegi mobilhálózatok nem feltétlen alkalmasak arra, hogy mindent lekezdeljenek. A megváltást ebben a tekintetben a jelenlegi 4G-t felváltó 5G-s mobilhálózatok hozhatják el, melyekre 100-szor annyi eszköz kapcsolódhat majd egyidejűleg. (És amelyek után ön is epekedni fog, ha meglátja, mire jó még.) A hálózati eszközökben is a piac egyik fontos szereplőjének tekinthető Huawei számításai szerint az 5G-korszakban világszerte 1 milliárd okosmérővel kell majd számolnunk.