szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A törpebolygót a Neptunusz túloldalán szúrta ki egy nemzetközi kutatócsoport: a 700 kilométer átmérőjű bolygó kisebb, mint a Pluto, de lényegesen nagyobb, mint bármely más égitest ebben a régióban.

A Neptunuszon túli jeges égitestek arra utaló jeleket rejtenek magukban, hogy hogyan formálódtak és hogyan rendeződtek el a külső Naprendszer gázóriásai. Legtöbbjük azonban nagyon kicsi és nehezen megfigyelhető, ezért ejtette annyira izgalomba a kutatókat az újonnan felfedezett törpebolygó, amely ideiglenesen a 2015 RR245 nevet kapta.

A szakemberek februárban vették észre a világos pontot a külső naprendszer eredetét vizsgáló kutatás (OSSOS) keretében szeptemberben készült felvételeken. A képernyőn feltűnt fénypont olyan lassan mozgott, hogy legalább kétszer olyan távol kellett lennie a Naptól, mint a Neptunusz - mondta Michele Bannister, a kanadai Victoria Egyetem munkatársa. A kutatást az egyetem a British Colombia Egyetemmel közösen a kanadai-francia-hawaii teleszkóppal (CFHT) végezte.

A törpebolygó elliptikus pályáján 700 év alatt kerüli meg a Napot. Több mint 120-szor távolabb van eközben a Naptól, mint átlagosan a Föld. Az RR245 pályáját a következő években alaposabban megvizsgálják, csak ezután kap hivatalos nevet. Az OSSOS csapat felfedezői névjavaslataikat a Nemzetközi Csillagászati Egyesülethez nyújthatják be.

Az RR245 egyike azon kevés törpebolygónak, amelyek még ma is léteznek. A legnagyobb ilyen típusú égitestek a 2400 kilométeres átmérőjű Pluto és Eris. A legtöbb törpebolygó elpusztult vagy kilökődött a Naprendszerből, amikor a gázóriások a mai helyükre kerültek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!