Sokan már kongatják a vészharangokat, hogy 2016 szörnyű év, talán a legrosszabb az emberiség történelmében. Jó, ez nyilván túlzás, mindenesetre a Slate megkérdezett pár történészt, hogy szerintük melyik volt az emberiség eddigi rosszabb éve, és miért.

-i. e. 72 000

Szumátra szigetén jelentős vulkánkitörés történt, a robbanás helyén ma egy tó áll. A kitörés ereje 1,5 millió hirosimai atombombáénak felet meg, a vulkáni hamu 15 centis rétegben fedte be Ázsia nagy részét, de még Kelet-Afrikát is, ahol momentán az emberiség mint olyan élt. A hamu szétoszlott a légkörbe, a napsugarakat elfedték, elkezdett hűlni a légkör. Több éven át tartó kisebbfajta jégkorszak alakult ki, hatalmas tömegű kipusztulás indult meg az állatvilágban, többek közt az emberek között is: 3 és 10 ezer között éltük túl a kllimatikus katasztrófát. Ebből nőttünk ki mára 7,4 milliárdra.

AFP / ATAR

-1348

Ez az év a fekete halál, a pestis tombolásának éve. A ragály a selyemúton át Ázsiából hamar elért Európába, majd 18 hónap alatt kipusztította az európaiak harmadát. A temetetlen halottakat a kutyák marcangolták az utcán. Az emberek tehetetlenségükben esztelen bűnbánatot tartottak, ezrek korbácsolták magukat. Borzalmas év volt, más kérdés, hogy a pestis után hirtelen megindult a prosperitás a földrészen.

AFP / Costa / Leemage

-1492

Bár e jeles évet Amerika felfedezése miatt a nagy dátumok között tartjuk számon, van olyan történész, kai szerint a legrosszabbak között van a helye, leginkább a következmények miatt. Ferdinánd és Izabella spanyol uralkodók meghódították Granada királyságát, ami a következő években úgy félmillió muszlim lakó meggyilkolásába, áttérésébe, rabszolgává tételévé vagy kiátkozásába torkollott. És a város-királyság zsidó népességére sem várt másféle sors. Kolumbusz Kristóf felfedezése pedig a behurcolt betegségek, járványok miatt az őshonos amerikai népesség 90 százalékának halálához vezetett a 19. század közepére. A kieső munkaerő pótlására pedig Európa megindította az afrikaiak millióit elsorvasztó rabszolga-kereskedelmet.

AFP / The Picture Desk / The Art Archive / Alfredo Dagli Orti

-1943

A második világháború legkegyetlenebb éve volt ez. A nácik az év tavaszán 1,3 millió embert pusztítottak el a koncentrációs táborokban, a halálgyárak híre immáron széles körben elterjedt, ám a nyugati hatalmak politikai akarat és katonai kapacitás híján nem tettek semmit a pusztítás ellen. Szmul Zygielbojm lengyel zsidó politikus, aki azután ölte meg magát, hogy fiát és feleségét megölték a varsói gettólázadásban, hátrahagyott levelében azt írta: "Halálommal a végső tiltakozásomat vágyom kifejezni a nyugati világ passzivitása miatt, amellyel a világ szemléli és engedélyezi a zsidók megsemmisítését".
Kevésbé ismert, hogy a britek felerősítetták az élelmiszerexportot Indiából, hogy etessék a háborútól szenvedő brit lakosokat, aminek következtében Bengál tartományban 3 millió ember halt éhen.
Az USA-ban felerősödtek a feketék és fehérek közti összecsapások, ebben az évben 240 ilyen jellegű összecsapás történt, melyben a rendőrség is aktív részt vállalt.

AFP / Ria Novosti

Úgy tűnik, 2016, bár a csodástól távol áll, messze nem a legrosszabb évünk.