Landolt a Csendes-óceánban Kapu Tiborék űrhajója, kezdődik a legénység kiemelése – élő videó
Hétfőn vált le a Nemzetközi Űrállomásról a magyar kutatóűrhajóst is szállító Dragon űrhajó. Kövesse velünk, cikkünk folyamatosan frissül!
Nem lép túl az egyszerű jelszavak használatánál a magyar cégek többsége. A nem túl modern biztonsági szemlélet hátrányaival egy-egy támadás esetén a hazai vállalatok ügyfelei szembesülhetnek.
Az Intel megbízásából az Ipsos piackutató cég májusban négy közép-kelet-európai országban (Magyarország, Románia, Csehország és Lengyelország) 150 főnél több munkatársat foglalkoztató nagyvállalat informatikai vezetői körében mérte fel az internetbiztonsággal kapcsolatos felkészültséget, a cégeket ért kibertámadásokat, illetve a felhőszolgáltatások használatának elterjedtségét.
A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a vizsgált négy ország közül a magyar vállalatok informatikai vezetői tartják legkevésbé (3%) vállalatuk informatikai hálózatát annyira biztonságosnak, hogy az gyakorlatilag feltörhetetlennek számít. Leginkább a csehek bíznak rendszereikben, az ottani IT-vezetők 14%-a tartja extra erősnek a biztonságot, míg a románok 12%-a, a lengyeleknek pedig 6%-a vélekedik hasonlóképpen.
Míg egy egytől tízig terjedő skálán a román informatikai vezetők 94%-a 5 és 10 közé becsülte a rendszerek biztonságosságát, a hasonló tisztségben dolgozó magyar szakembereknek csupán 81%-a ítélte saját hálózatát ennyire biztonságosnak, míg a lengyelek 91%-a, továbbá a csehek 90%-a adott hasonlóan jó értékelést saját hálózatainak.
…mégis a cseheknél volt a legtöbb fennakadás biztonsági problémák miatt
A legtöbb fennakadás informatikai problémák miatt az elmúlt fél év során a cseh vállalatok hálózataiban fordult elő – 36%-ukat érintették ilyen esetek. 12%-uk esetében háromnál több, 24%-uk esetében legfeljebb három alkalommal. Ennél jobban teljesítenek a magyar vállalatok: 29%-uknál volt fennakadás hasonló okból, de csak a cégek 3%-át érintette több mint három alkalommal probléma.
A lengyel cégeknek ugyan csak 27%-ánál fordult elő hasonló malőr, viszont a magyar cégeknél nagyobb hányadukat (5%) sújtotta ilyen eset háromnál több alkalommal. A legjobban a román cégek teljesítettek IT-vezetőik bevallása szerint, összesen 18%-uknál fordult elő szolgáltatáskiesés, bár 4%-uknál is háromszor több ilyen esetet regisztráltak.
A vizsgált országok közül Csehországban (60%) és Magyarországon (53%) tervezi a legtöbb cég az IT-biztonsági költségek növelését, Romániában a cégek 52%-a, Lengyelországban pedig 50%-a tervez hasonlókat. A jelenlegi költségeket csökkenteni mindegyik országban csupán a vizsgált vállalkozások néhány százalékánál terveznek, a fennmaradó vállalkozások inkább a korábbi szinten tartják a költségeket.
A magyar cégek többsége megelégszik a jelszavakkal
Az eredmények egy másik érdekes trendet is felfedtek: míg sok cégnél már az egyszerű jelszó mellett egyéb hitelesítési megoldással növelik a biztonságot (például biometrikus azonosítással vagy smart carddal, amelyeket az Intel Authenticate technológia is támogat), addig a magyar vállalkozások 80%-ánál kizárólag jelszót kérnek a számítógépek a vállalati hálózatra való belépéskor. Összehasonlításképp: a román cégek 46%-ánál, a csehek 54%-ánál, a lengyelek 63%-ánál elégednek meg ilyen alacsony szintű védelemmel. Ennél magasabb szintű azonosítást a legtöbb megkérdezett román cégnél (54%) használnak, de a cseh (46%) és lengyel (38%) vállalkozások is nagyobb arányban használnak a magyaroknál (19%). Szakértők egybehangzó véleménye szerint a csak jelszóval történő hitelesítési eljárás nem eléggé biztonságos a mai világban.
Magyarország és Lengyelország egyelőre nem áll az élen az informatikai vészhelyzetekre való felkészülés terén sem: mindkét országban csak a cégek 60%-ának van előre kidolgozott terve kibertámadásokra vagy hasonló nem várt események bekövetkezésére. Ezzel szemben a cseh cégek 84%-a, a románoknak pedig 72%-a rendelkezik ilyen tervvel.
Központi adattárolásban a magyarok, felhőben a csehek állnak az élen
A négy országban megkérdezett vállalkozások közül Magyarországon a legnagyobb az aránya (96%) azoknak, ahol központilag archiválják az adatokat, nem pedig a felhasználók gépein tárolják azokat. A másik három országban ugyan csak kis mértékben, de kevésbé elterjedtek ezek a megoldások (Románia: 92%, Lengyelország: 89%, Csehország: 88%).
Csehország a felhőalapú szolgáltatások használatában jár élen, itt a cégek 44%-a használja a technológiát, míg Magyarország csak a második helyre jut a ranglistán 36%-os cégaránnyal. Lengyelországban a számítási felhőt használó vállalkozások aránya 34%, Romániában viszont csak 28%.
Érdekesség, hogy arányaiban a magyar cégek közül használnak a legtöbben (60%) privát felhőszolgáltatásokat, míg a nyilvános felhőszolgáltatások (például a Google és a Microsoft szolgáltatásai ilyenek) közül arányaiban a legtöbben (23%) a cseh cégek használnak. Hibrid, azaz az előző két megoldást egyesítő felhőmegoldást a legnagyobb arányban (36%) ugyancsak a cseh vállalkozások vesznek igénybe.
Hétfőn vált le a Nemzetközi Űrállomásról a magyar kutatóűrhajóst is szállító Dragon űrhajó. Kövesse velünk, cikkünk folyamatosan frissül!
Bár a kormány mind az ipari, mind a háztartási méretű szolárfejlesztéseknél behúzta a féket, a kapacitások bővülnek, sorra dőlnek a rekordok.
A miniszterelnök vejeként megtanulta, hogy bizonyos dolgoktól távol kell magát tartania – nyilatkozta az épp Amerikába készülő üzletember.
A kormánybiztos aggodalmai nem jutottak el a katonakoporsókról és a kerítést átvágó Magyar Péterről készült kamuvideók készítőihez.
Időnként a szél is viharos lehet.
40 hektárnyi nádas kiirtása, több száz tonna beton beépítése, 13 milliárd forint elköltése és három év állás után.
Közigazgatási hatósági eljárásban vizsgálják halálának körülményeit.
Továbbra sincs egyértelmű bizonyíték a kárpátaljai magyar férfi megverésére.