A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
IGEN, egy doboz (330 ml) Coca-Cola valóban 33 grammnyi, nagyjából 9-10 teáskanálnyi cukrot tartalmaz – mármint az amerikai. Mondunk egy ennél is durvábbat: a magyarban még ennél is több, 37 gramm cukor található, mi tehát inkább 10-11 teáskanálnyi cukrot nyelünk be egy doboz kólával.
Nem hiába, a háttérhatalom még ilyen apróságokra is figyel, hogy jobban mérgezzen minket, mint az amerikaiakat. (IGEN, csak vicceltünk.)
NEM, bármelyik fenti mennyiséget is nézzük, egyik sem haladja meg a törvény által szabályozott javasolt napi bevitelt (RDA), ezt a mutatót ugyanis cukorra nem alkalmazzák. Ugyanakkor a kólás összeállítást közlő Compound Interest kémiai szakblog azt is megjegyzi, hogy az Egészségügyi Vilászervezet (WHO) javaslata szerint a cukorból származó kalória lehetőleg ne haladja meg a napi teljes kalóriabevitel 10 százalékát.
NEM, ennyi cukortól senki nem fog hányni. Bár rengeteg kétes hitelességű forrás, köztük az áltudományos ismeretterjesztés szobrához napi szinten modellt álló Antal Vali állítja, nem azért nem hányunk azonnal ennyi cukortól, mert “a foszforsav az italodban letompítja az édes ízt, hogy lent tarthasd a kutyulékot”. Ezt bárki könnyen kipróbálhatja: a doboz kóla helyett igyon meg ugyanannyi almalevet, az sem hánytat, pedig abban jó eséllyel még a kólánál is több cukor van.
SXC
A sav
IGEN, a kólában lévő foszforsav (E 338) hosszú távon árt a fogaknak. De van egy rossz hírünk, foszforsav sok más üdítőben, sőt még a gyümölcsitalokban is van. Heti egy-két adagtól senkinek semmi baja nem lesz, de aki rendszerint szinte csak ilyesmiket iszik, az bizony meg fogja érezni a hatását.
Hízik a májunk
NEM, az elhízásnak semmi köze ahhoz, hogy a hirtelen jött (kétségtelenül nagy adag) cukor miatt a szervezet fokozott inzulintermelésbe kezd. A zsír termelődése inkább köthető a fruktóz (gyümölcscukor) máj általi lebontásához.
Kóla = mesterséges boldogság
NEM, a koffein nem serkenti a boldogsághormonként is ismert dopamin termelését a szervezetben. Egész egyszerűen nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy a koffein ilyen hatást gyakorolna az agy vonatkozó területére – ellentétben a heroinnal és a kokainnal.
Ők sem kólát ittak
AFP / Janek Skarzynski
Irány a WC!
IGEN, a koffeinnek valóban vizelethajtó hatása van. Ezt 2-3 csésze kávéval lehet elérni, miközben egy doboz kóla nagyjából egy csészényi kávé harmadának felel meg koffein szempontjából. Aki sok kávét és kólát iszik, annál ez a hatás idővel megszűnik.
Halálos? Mint a víz.
NEM, a koffein és a light kólában lévő aszpartám kombinációja nem “potenciálisan halálos” – észszerű mennyiség fogyasztása esetén. De túl sok még a vízből is megárt, ráadásul abba pár percen belül bele lehet halni.
NEM, az aszpartám nem téveszti meg a szervezetet, testünk nem fogja azt hinni, hogy cukrot vittünk be. Bár a szer édesnek édes, teljesen más reakciókat vált ki a testből, és NEM, nem vezet inzulintermeléshez.
