A technika és azon belül is a mesterséges intelligencia fejlődése sokakat gondolkodtat el arról, hogy a következő évtizedekben is megmarad-e a szakmája. Ez alól az újságírók sem kivételek, az utóbbi két-három év ugyanis elképesztő fejlődést hozott a mesterségesintelligencia-alapú robotújságírásban. Képes lesz-e egy robot olyan cikket írni,mint ez?
A világ egyik legrégebbi hírügynökségének számító amerikai Associated Press szakértője, Justin Myers szerint biztosan lesz Pulitzer-díjas robot, de még sokat kell rá várnunk. A gyakori ismétlést tartalmazó szövegeket azonban már egyre jobban képesek úgy megírni szoftverek, hogy azok szinte megkülönböztethetetlenek a hús-vér szerzők munkáitól. A Yahoo internetes portál 2012 óta használ olyan robotot, amely sporteseményekről ír tudósításokat, a Thomson Reuters és a Bloomberg hírügynökség szoftverei pedig a tőzsdei cégek gyorsjelentéseiből készítenek összefoglalókat az olvasóknak.

Az 50 fős Wordsmith nevű cég programja tavaly a partnerein keresztül – amelyek közé a már említett három cég is tartozik – közel másfél milliárd cikket írt. Sport- és választási eredmények, céges jelentések, filmösszefoglalók és sok hasonló tartalom kerül ki a mesterséges újságírók „kezei alól”. A robotok mennyiségben mindenképp fel tudják venni az emberrel a versenyt, de kérdés, hogy ez a minőségre is igaz-e. Bár idén a mesterséges intelligencia már a rendkívül összetett go játékot is meghódította magának, a gazdasági újságírásban még alulmaradt a Financial Times munkatársával, Sarah O'Connorral szemben. A vetélkedésben O'Connornak és az Emma nevű robotnak rövid időn belül kellett a brit munkanélküliség alakulásáról írnia aznap kiadott adatok alapján. A két írást végül a szerzők nevét visszatartva kiküldték több szerkesztőnek, akik O'Connort hozták ki győztesnek. Megjegyezték azonban, hogy a Stealth nevű startup által fejlesztett Emma munkája már közel van a brit üzleti lap színvonalához.
A szoftverek rendkívül jók a nyelvben található mintázatok felismerésében, de a szavak jelentésének megértésétől még távol állnak. Ezt támasztja alá az is, hogy Tay, a Twitter közösségi oldalon bemutatkozott, Microsoft által kifejlesztett „beszélgető robot” kevesebb mint egy nap alatt rákapott a rasszista vélemények ismételgetésére, és sok hibával működik a Facebook Trending funkcióját szerkesztő robot is.
A tartalom megértéséhez ugyanis általános intelligencia kell, s ennek köszönhetően az újságírásban a következő másfél évtizedben megmarad az emberek elsőbbsége, viszont a zsurnalisztáknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy együttműködjenek a robotokkal. Az eseményleíró tevékenységből és a kisebb elemzői munkákból egyre többet vesznek majd át az olcsóbban és hatékonyabban dolgozó robotok. Ezeket az írásokat viszont szerkesztőnek kell ellenőriznie és javítania. Ez a munkakör igencsak felértékelődik majd.
A robotújságírás a tartalom személyre szabásában is segíti majd a hírportálokat. „A Facebook árfolyama 1,8 százalékkal emelkedett ma, ebből a részvényből ön 127 darabbal rendelkezik” – látja majd a hírportálokon olvasott hírek között 2030-ban egy befektető. De akár egy-egy focimeccsről is olvashat mindenki úgy, hogy az összefoglaló a kedvenc csapata felé húzva írja le az eseményeket.
Ezeknél jóval hasznosabb lehet viszont egy természeti katasztrófával foglalkozó beszámoló. Az érintett terület olvasói megtudhatják, melyik utcában osztanak pokrócot, míg a több ezer kilométerrel arrébb lévők átfogó képet kapnának a helyzetről. Mindez úgy történhet, hogy valamennyi olvasó ugyanarra a cikkre kattint rá. A mesterséges intelligencia fejlődése a XXI. század közepére eljut majd arra a szintre, hogy a teljes újságírói munkát képes lesz lefedni. Az írást eddig mindig az emberrel azonosítottuk. Így ha újra feltesszük a cikk elején található kérdést, akkor valójában azt kérdezzük: lehet-e egy gép valaha emberi?