Naponta nagyjából ezerszer száll fel drón Magyarországon, viszont Daubner Csaba, a Drón Akadémia alapítója szerint a röptetések nagy része törvénytelen, és a hatóságnak jelenleg nem is lenne kapacitása ennyi kérelmet elbírálni. Más forrásból megtudtuk, mindössze 2-3 fő foglalkozik a beadott kérelmekkel, ami sok esetben 30 napnál is tovább tart. Ezt az anomáliát oldaná fel a jogalkotó: a papíralapú kérelmet mobilalkalmazásra cserélné – nagyban megkönnyítve a felhasználók helyzetét. Ugyanakkor az ügy nem egyszerű, mert a hobbisták közül – akikhez becslések szerint a drónröptetések 80 százaléka kötődik –, szinte senki nem kér engedélyt, pedig a törvénytervezetben meghatározott „játék” kategóriánál általában jobb eszközük van.

A játéktól a gépállatig

A törvénytervezet jelenlegi állapotában 3 kategóriát különböztet meg a drónoknál: a játéknak tekinthető, 250 grammnál kisebb tömegű eszközökre nem vonatkozik a szabályozás, ezért nevezzük ezt 0. kategóriának. Ezeket az eszközöket 50 méteres magasságig lehet majd röptetni, nappal, bármiféle képesítés és bejelentés nélkül.

Az 1. kategóriába a 2 kilogrammnál kisebb tömegű drónok tartoznak, ezekkel kizárólag nappal és 50 méter magasságig lehet repülni.

A 2. kategóriában a 2 kilogrammnál nehezebb, de 25 kilogrammnál könnyebb, és 50 méternél magasabbra repülő drónoknál kell majd először a jogosítvány, illetve akkor, ha bármilyen drónnal belterületen kívánunk repülni.

A 3. kategóriába 25 és 150 kilogramm közötti, pilóta nélküli légi járművek tartoznak.

Mobilon kérhetünk engedélyt, csak nem tudni, hogy mihez

A legegyszerűbb dolga az 1. kategóriás drónok tulajdonosainak lesz. Használatukhoz ugyanis (várhatóan) csak el kell olvasni egy tananyagot a légiközlekedési hatóság honlapján, és erről a hatóság automatikusan kiállítja az igazolást. De ez csak akkor és azoknak lesz elég, amikor/akik külterületen reptetnék a drónt. Belterületen történő drónozáshoz ugyanis már az 1. kategóriában sem lesz elég a webes oktatás, kötelező lesz egy hagyományos tanfolyam és a jogosítvány. (Ennek megszerzéséről cikkünk végén olvashat.) És már itt bejön a légtérhasználati engedély, melynek megszerzési módja, úgy tűnik, egész Európán belül előremutató lehet.

AFP / DPA / Rainer Jensen

Eddig ugyanis 30 nappal a drónozás előtt, írásban kellett eseti légtérhasználati engedélyt kérni a Honvédelmi Minisztériumtól, az új szabályozás szerint viszont egy mobilalkalmazás segítségével kérhetünk egyszerűsített eseti légtérhasználati engedélyt. A HungaroControl appja az adatok rögzítése után automatikusan elbírálja majd a kérelmet, és jelzi, ha valamiért tiltott a repülés. Ha minden rendben, akkor 30 percre kapunk egyszerűsített eseti légteret. Természetesen a repülésünkről minden adatot megkap a honvédség, a rendőrség, a TEK, a katasztrófavédelem, de még a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal is.

Az app a tervek szerint tárolja majd a felhasználó igényléseit és repülési adatait, utóbbiból pedig elvileg visszakövethető lesz, ha engedély nélkül, a tilos jelzés ellenére repült az adott drón. Ennek megvalósítása viszont technikailag kissé problémásnak tűnik: nem világos, hogy a valós repülési adatokat hogyan és milyen üzembiztossággal kaphatja meg a rendszer, hiszen ehhez kapcsolatot kellene kikényszerítenie a drónok vezérlésére szolgáló rengetegféle külső alkalmazás mindegyikével. De iOS-re és Androidra is fejlesztett alkalmazással egyébként nem csak mennek, jönnek is majd adatok: a felhasználó élő légtéradatokat és helyzetképet lát, meteorológiai információkhoz jut.

Fülöp Máté

Nem derült még ki az sem, hogy mely kategóriákban működik majd a mobilos engedélykérés. A HungaroContol válasza szerint az alkalmazást ugyan bármilyen kategóriába sorolt drónnal rendelkező felhasználó használhatja majd egy gyors regisztráció után, de azért bizonyos esetekben továbbra is szükséges lehet az eseti légtér papír alapú, 30 nappal korábbi igénylése. Például akkor, ha üzletszerűen több kilométer hosszú elektromos vezeték ellenőrzését végezik. Sőt, speciális esetekben repülési tervet is kérhetnek majd a hatóságok.

Sok a 30 nap a profiknak

Az ilyen munkák során bevethető, 2. és 3. kategóriába sorolt drónokat jellemzően a profik használják. Ezekhez a drónokhoz már nem lesz elég az egyszerű jogosítvány, szakszolgálati engedély, valamit a géphez tartozó típusengedély kell a repüléshez.

A profi felhasználók között nagy várakozás övezi az új dróntörvényt és annak végrehajtási rendeletét. Az általunk megkérdezett fotósok és videósok leginkább egyrészt attól tartanak, hogy csúszik a szabályozás, és ősz előtt nem lesz belőle semmi, másrészt, hogy a majdani végrehajtási rendelet sokkal szigorúbb lesz a jelenlegi törvénytervezetnél.

Életszerű és betartható legyen – ezt várja az új törvénytől Varga Zsolt, a Drón Média ügyvezetője. Hangsúlyozta: ritkán látják 30 nappal előre a felhasználók, hogy drónozniuk kell, ezért legjobban annak örülnének, ha jócskán rövidülne a légtérhasználati engedély elbírálási ideje. Vanik Zoltán fotós ennél erősebben fogalmazott: szerinte nincs értelme a szabályozásnak, ha marad a 30 nap, mivel ez most is betarthatatlan – ha érkezik a megbízás, akkor nagyon ritkán van ennyi idő a munka elvégzésére. Vanik egyelőre azt sem látja, miként ellenőrzik majd, hogy ki, milyen magasra engedi a drónját. (A felső határ a földfelszíntől számított 130 méter.)

Magasban a Swiss Post kórházi drónja

Swiss Post

A legfontosabb kérdés tehát, hogy melyik kategóriában lehet majd eseti légtérhasználati engedélyt kérni a mobilalkalmazással. Ha a törvénytervezet a végére „bekeményedik”, és mégis csak a „játék” drónoknál lesz használható a mobilalkalmazás, akkor vélhetően a profi felhasználók egy része továbbra is illegálisan kényszerül röptetni a drónjaikat.

“Céges rendezvényeknél, nagyobb eseményeknél ezután is érdemes lesz papír alapú kérelmet beadni, mert így lehet biztosra menni, hogy miénk lesz a légtér” – fogalmazott Daubner Csaba, aki szerint ez még akkor is tanácsos lesz, ha az összes kategóriához kérhető majd légtérhasználati engedély

Varga Zsolt a jelenlegi rossz tapasztalatait emelte ki ezzel kapcsolatban. Szerinte az a baj, hogy jellemzően hiába kérnek időben légtérhasználati engedélyt egy-egy nagyobb rendezvényre, szinte borítékolható, hogy nem csak az ő drónjaik röpködnek a levegőben, sőt, sok esetben az illegálisan felengedett drónok jóval többen vannak. “A fejekben kell változásokat elérni. Meg kell tanulniuk a felhasználóknak, hogy ez egy veszélyes üzem, és a szabályokat be kell tartani. Ez lenne mindenki érdeke” – fogalmazott.

(Illegális) drónok elfogására kiképzett sas munka közben

AFP / ANP / Koen van Weel

Bizonytalanság a képzésben: ki kaphat akkreditációt?

A 2 kilónál nehezebb drónok röptetéséhez (vagy bármilyen drón belterületen történő használathoz) már jogosítvány kell majd. Ilyesmi képzések már most is vannak, egynaposak, költségük 50-60 ezer forint. Az elméleti képzés során a jogi szabályozástól és légtérhasználattól a meteorológiai és aerodinamikai ismereteken át az üzemeltetésig, valamint a karbantartásig mindent megtanítanak. Sőt, még a légifotók, videók készítéséhez és a külföldi drónhasználathoz is kaphatunk tanácsokat. A gyakorlati képzésben a drónok beállításától a repülés előtti ellenőrzésen át az irányításig és a vészhelyzeti megoldásokig ugyancsak megtanítanak mindent.

Probléma azonban, hogy bár a törvény kapcsán bemondott júliusig már csak három hónap van, egyelőre senki sem tudja, hogy a jelenleg elérhető tanfolyamok közül melyeket ismer majd el az állam. A Drón Média-ügyvezető Varga Zsolt erről azt mondta, hogy a piacon többen már tudni vélik, hogy a Légügyi Hatóság debreceni székhelye biztosít majd akkreditált képzést, ami neki azért furcsa, mert hivatalosan még kész sincs a szabályozás. Az viszont biztos, hogy akkreditálni majd csak azután tud a hatóság, hogy a jogszabály és a végrehajtási rendelet is végleges formát ölt.

Ha tudni szeretne a fejleményekről, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.