Bedő Iván
Bedő Iván
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mitől lift a lift? Hát attól, hogy kábelen függ, és várni kell rá. Nos, ez az a két dolog, amellyel a német ThyssenKrupp mérnökei szakítani akarnak.

A több mint 160 éves felvonóipart forradalmasító kabinokból egyszerre sok közlekedhet ugyanabban a liftaknában. Sőt nem csak le és fel, hanem jobbra, balra vagy akár átlósan is mozoghatnak. Még keresztezhetik is egymás pályáját. A hagyományos kábelen egyszerre csak egy lift függhet, ez nyilvánvaló, ahogyan az is, hogy irányváltoztatásra, pláne kereszteződésre gondolni sem lehet.

A kábelnélküliség titka, hogy a kabinok mágneses pályán lebegnek, és lineáris (azaz egyenes vonalú meghajtást adó, nem pedig forgó) motorok mozgatják őket, mágneses mezők kihasználásával. Ez lényegében ugyanaz, mint a mágnesvasút – nemzetközi nevén a maglev – működési elve, illetve ilyen alapon tervezi Elon Musk a Hyperloop utasszállító csőpostát is. Maguk a fejlesztők úgy is magyarázzák tervüket, hogy fogtak egy metróhálózatot és vízszintesből függőlegesre állították. A már előrehaladott kísérleti állapotban lévő liftrendszer a Multi nevet kapta.

A metróhasonlat azért is találó, mert a függőleges liftaknák mellett merőleges (ez esetben vízszintes) szakaszok is tetszés szerint beépíthetőek. Néhányra mindenképpen szükség van a váltókhoz vagy fordítókhoz. Ezek lényegében kitérők, amelyeknek a kihasználásával a kabinok irányt tudnak váltani. Valahogy úgy, mint a jó öreg páternoszterek a pincében és a padláson – csakhogy a Multi nemcsak pályája két végén, hanem bárhol megfordulhat. Beépíthetőek persze vízszintes szakaszok pusztán azért is, hogy szélesebb épületekben oldalirányba is járhasson a lift. Aki emlékszik még a Willy Wonka és a csokigyár című 1971-es filmre, az lelki szemei előtt azt láthatja, mintha a minden irányba mozgó lift, a Wonkavator jönne le a mozivászonról.

A kábelnélküliségre a legnagyobb szükség a nagyon magas toronyházakban lesz. Hosszabb liftaknákban a kábelek már olyan nehezek, hogy egy bizonyos méreten túl már el sem bírnák a saját súlyukat, illetve a határ közelében annyira erősen kilengenének, hogy nekiütköznének az akna falának.

©

A szintén felhőkarcolós liftekben utazó finn Kone konszern ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy szénszálas anyagból Ultrarope néven könnyebb és erősebb kábelt fejlesztett (ilyen van például a 328 méter magas aucklandi Sky Towerben). A súly a Multi esetében is számít, a német fejlesztők a kabinokat gyártatják szénszálas ötvözetből, hogy a motoroknak ne kelljen túl nehéznek és drágának lenniük.

A „függőleges metrót“ a föld alattiakhoz hasonlóan számítógépes rendszer vezérli. Ha minden úgy megy, ahogyan elképzelik, technikatörténeti kuriózum lesz abból, hogy a teli lift fölöslegesen megáll minden olyan emeleten, ahol a várakozók megnyomták a gombot. A várakozási idő csökkentésére pedig a sűrűbben (a tervek szerint félpercenként vagy gyakrabban) járó sok kabin kicsi is lesz (tudniillik kisebb, mint a mai iroda- és hoteltornyokban), legföljebb 6-8 személyes. A kis kabinok annyira sűrűn közlekedhetnek, hogy legfeljebb 50–100 méterenként érdemes megállniuk – magyarázta a Spiegel tudósítása szerint a mostani első sajtóbemutatón Markus Jetter, a projektet vezető mérnök.

Ezekből az expresszliftekből az utasoknak át kell majd szállniuk a lassabb felvonókba, de még így is csak negyedannyi helyet foglalnak majd el a liftaknák. Éppen ez lenne a gazdaságosság mellett szóló fő érv. A mágneslift drágább ugyan a hagyományosnál, de a befektetők úgy számolhatnak, hogy a mai magasépületekben a sok liftakna sok négyzetmétert rabol el a jó áron bérbeadható alapterületből. A Multit az évtized végéig szeretnék engedélyeztetni. Ez már annyira közel lehet, hogy egy berlini irodatorony, az East Side Tower beruházóitól a ThyssenKrupp megkapta az első szándéknyilatkozatot.

Kudarcra épített siker

A német ipar kevés anti-sikertörténetének egyike mindenképp a Transrapid nevű mágnesvasút. A korát megelőző újítás, a ThyssenKrupp és a Siemens fejlesztése, német földön sohasem jutott el a menetrend szerinti közlekedésig. Egyetlen példánya Sanghaj és repülőtere, Pudong között száguld. Németországban a kísérleti szakasz 23 halálos áldozattal járó balesete 2006-ban visszavetette a fejlesztést, bár nem a technika okozott bajt, hanem emberi mulasztás történt. Emellett az is betett a nagyratörő tervnek, hogy nem lett volna gazdaságos. A mágnesvasút (a hozzá való külön pályával) sokkal drágábbnak ígérkezett, mint amennyivel gyorsabb lett volna az időközben szépen fejlődő hagyományos expresszekhez képest. A kudarc most változhat sikertörténetté: mivel magával a technológiával a német cégek évtizedeken át kísérleteztek, a mágneslift műszaki megoldásainak komoly és megbízható referenciái vannak.

A kísérletekhez a ThyssenKrupp külön toronyházat építtetett a patinás sváb Rottweil szélén. Persze pusztán kísérletezésre sok lett volna a 40 millió euró: az épület mostanában kezdi meg működését irodaházként, rendezvényközpontként és Európa legmagasabb kilátótornyaként is. A 12 kísérleti aknában 246 méter magasra juthatnak a liftek, és ha baj történne (eddig állítólag nem történt), a külön emiatt megerősített alap felfogná a lezuhanó kabint. Úgy méretezték, hogy óránként 160 kilométeres sebességgel érkező 40 tonnának is ellenálljon.

©

A kísérletezés kedvéért a 40 ezer tonnás torony tetején van egy 240 tonnás súly, amely a mérnökök igénye szerint vagy stabilizálja a karcsú épületet vagy éppen ellenkezőleg: szimulálni tudja az erős szél okozta kilengéseket. Jetter szerint a liftjük annyira biztonságos, hogy töréstesztekre nem is pazarolták az idejüket. Áramkimaradás esetén a kabinok saját akkumulátorai működtetik a négylépcsős fékrendszert. Ha pedig minden (nemlétező) kötél szakad, akkor a kabint a jól bevált rugós, mechanikus karmok fogják meg, amelyeket a liftgyártás megalapozója, Elisha Graves Otis amerikai gépész 1854-ben mutatott be, és amelyeknél azóta sem találtak ki jobbat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ön is kipróbálhatja a Google szörnykészítőjét

Ön is kipróbálhatja a Google szörnykészítőjét

Fekete-Győr: 2022 valódi korszakváltás lesz

Fekete-Győr: 2022 valódi korszakváltás lesz

Doku360: Senki nem mondja a családban, hogy az elején hittünk a náciknak

Doku360: Senki nem mondja a családban, hogy az elején hittünk a náciknak