A napkitörésre helyi (magyarországi) idő szerint 14 óra 2 perckor került sor, az X9,3-as erőssége pedig meghaladta a 2006-ban mért napkitörését is. Ez utóbbi X9-es erősségű volt. A hatását azonnal érezni lehetett, a magas frekvenciájú rádióadások nagyjából egy órára megszakadtak.

A NASA bejelentése szerint az eseményt három órával korábban egy kisebb, X2,2-es erősségű kitörés előzte meg, amelyhez hasonlót utoljára 2015-ben mértek a csillagászok. A mostani jelenségből származó sugárzás az űrügynökség szerint nem éri el a Föld felszínét – vagyis az emberekre semmilyen hatása sem lesz –, azonban hatással lehet a légkör azon részére, amelyben például a GPS-jelek is átlahadnak. A napkitörés miatt a koronakidobódás mágneses részecskéi szeptember 7-től (vagyis csütörtöktől kezdődően) néhány napon át mágneses viharokat okoznak.

A mérések szerint bár a mostani napkitörés 2006 óta valóban a legerősebb ilyen jelenség volt, a legerősebbet meg sem közelíti. 2005 szeptemberében például egy X17-es erősség kitörést regisztráltak, a valaha volt legerősebbet pedig 2001 áprilisában, az X20-as volt.

A kitörésekre ugyanakkor a következő néhány évben egyre kevésbé kell majd számítanunk. A Nap ugyanis egy úgynevezett szoláris minimum felé tart: a Nap "élettevékenységét" hihetetlenül erős mágneses tere befolyásolja, hatására pólusai 22 évente cserélődnek meg. Ez a cserélődés határozza meg azt is, hogy mennyi napfoltot láthatunk az égitesten. Minél többet, annál gyakoribbak a napkitörések. Jelenleg azonban minden jel arra utal, hogy a Nap "téli álomba" készül merülni, ugyanis egyre kevesebb rajta a napfolt. De vajon ettől hidegebb lesz a Föld?

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.