A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A gravitációs hullámok a Földtől 1,8 milliárd fényévnyire terjedtek az űrben, az amerikai Louisiana államban lévő Advanced LIGO, majd 8 ezredmásodperccel később Washington államban, további 6 ezredmásodperc múlva pedig az olaszországi Pisa mellett működő európai hullámdetektor, a Virgo is észlelte őket – jelentette be az európai projekt két fő finanszírozója, a francia tudományos akadémiának számító CNRS kutatóintézet és a Olasz Nukleáris Fizikai Intézet (INFN).
Az Albert Einstein általános relativitáselméletét igazoló, két fekete lyuk összeolvadása okozta gravitációs hullámot elsőként 2015 szeptemberében, majd másodjára 2015 karácsonyának második napján észlelte az amerikai LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) livingstoni és hanfordi detektora.
Az augusztus 14-én közép-európai idő szerint 12:30-kor Európában is észlelt gravitációs hullámokat a Földtől 1,8 milliárd fényévnyire lévő két fekete lyuk összeolvadása váltotta ki. A fekete lyukak tömege 25-31-szerese volt a Napénak, a létrejött új fekete lyuk tömege 53-szorosa. Az összeolvadás során három Napénak megfelelő tömeg átalakult energiává gravitációs hullámok formájában. Az összeolvadás során egymás körül egyre gyorsabban keringő fekete lyukak rendszere a résztvevők tömegétől függően eltérő viselkedést mutat. Ahogy az összeolvadás végállapotához közelednek, folyamatosan változik a kibocsátott gravitációs hullámok frekvenciája, a detektorok pedig csak bizonyos frekvenciatartomány érzékelésére képesek.
A gravitációshullám-detektorok teljesen új ablakot nyitnak a világegyetemre, amelyet eddig lényegében csak a Földhöz eljutó elektromágneses jelek (rádióhullámok, fény, röntgen- és gammasugárzás) révén vizsgálhattak a kutatók. Ahhoz, hogy a gravitációshullám-detektorok obszervatóriumként működjenek, legalább három kell belőlük, egymástól viszonylag nagy távolságban. Ezért szállt be a mérésekbe augusztus elsejétől a LIGO-detektorok európai testvérprojektje, a Virgo. A három interferométer együttesen a jelek sokkal jobb égi lokalizálását teszi lehetővé.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
