Szerdán, május 24-én kezdődött a gravitációshullám-detektorok következő megfigyelési időszaka, az univerzum titkainak felfedezéséért.
A Hubble értelmetlennek, de helyesnek tűnő adatot rögzített még 2017-ben a GW170817-es gravitációs hullámmal kapcsolatban. A tudósok mostanra derítették ki, mi történt pontosan.
A LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció ma közzétette a fekete lyukak és neutroncsillagok összeolvadásainak eddigi legnagyobb katalógusát. Az együttműködés 35 új gravitációs hullámot észlelt a legutóbbi, 2020 októberében közzétett katalógushoz képest. Ezzel már 90-re nőtt az észlelt gravitációshullám-jelek száma.
Az olaszországi Advanced Virgo detektort működtető Európai Gravitációs Obszervatóriumban (EGO), valamint a két amerikai Advanced LIGO obszervatórium kutatói bejelentették, hogy egy körülbelül 142 naptömegű fekete lyukat észleltek, ami két, 66 és 85 naptömegű fekete lyuk összeütközésével jött létre. Mind a kezdeti komponensek, mind az ütközés után kialakult fekete lyuk olyan tömegtartományba esik, amit eddig nem figyeltek meg sem gravitációs, sem elektromágneses észlelések segítségével.
Valószínűleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte működését. A gravitációshullám-források a tudósok szerint összeolvadó feketelyuk-párok lehetnek.
Négy további gravitációshullám-forrást találtak a LIGO és VIRGO együttműködés legutolsó mérési adatainak értékelésekor, az egyik hullámforrás jelei ötmilliárd évvel ezelőtt indultak útnak, akkor, amikor a Nap is keletkezett – közölte az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. A legtávolabbi forrás, amelyet a gravitációshullám-detektorok korábban észlelni tudtak, csak 2,9 milliárd fényévnyire volt.
A csillagászok augusztusban olyan gravitációs hullámokat észleltek, mint előtte még soha. A teleszkópokkal sikerült megfigyelni a jelenséget, amely miatt létezik többek között az arany, az ezüst és a platina is. A felfedezés sok mindent megváltoztathat.
A LIGO Tudományos Együttműködés a világ minden táján lévő 70 obszervatóriummal egy időben lép majd a nyilvánosság elé, hogy felfedjék a legújabb felfedezésüket.
Kinyílt a fülünk is az univerzumra, nemcsak a szemünk – így foglalta össze Vasúth Mátyás fizikus az idei fizikai Nobel-díjasok munkájának jelentőségét.
Első ízben Európában is észlelték az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat – jelentették be a hét legfejlettebb ipari ország torinói tudományos konferenciáján szerda este.
A fúzió mellett döntött a hazai digitális dizájn két meghatározó szereplője, az fps webügynökség és a Virgo Creative. Azt mondják, ezzel próbálják megoldani a hazai digitális ipar egyik nagy problémáját: kevés olyan ügynökség van ugyanis, amely a minőségi dizájn iránti keresletet nem csak évente kétszer, hanem nagy volumenben és hosszú távon is ki tudná szolgálni.
A Virgo Systems neve inkább az IT-ben jártas szakembereknek mond sokat. De ha hozzátesszük, hogy a Virgo tulajdonképpen az egykori, nagy sikert futott iwiw alapító cége, akkor sokan sejthetik, hogy itt komoly ambíciók lehetnek. Szabó Tamás több mint egy éve a cég regionális IT igazgatója és a cél nem csak a nemzetközi piac, hanem az is, hogy új IT-s fellegvár épüljön ki Veszprém megyében. A Vállalat és Vezető rovat sorozatának következő része.
Vagyis sikerült észlelni a gravitációs hullámokat és – most először közvetlenül – a fekete lyukakat, egészen pontosan két fekete lyuk összeolvadását, jelentették be Washingtonban, a LIGO Tudományos Együttműködés tájékoztatóján. És mindjárt azt hangsúlyozták, hogy mostantól az a kérdés mit hoz ez magával. Már előzetesen is tudni lehetett, hogy a felfedezés új csillagászat kezdetét jelentheti, kitágíthatja, illetve módosíthatja tudásunkat az univerzumról, ha sikerült észlelni a gravitációs hullámokat, amelyek létezésére Albert Einstein következtetett először relativitáselmélete alapján. A hatalmas nemzetközi összefogással végzett programban sok hazai és külföldön élő magyar tudós is részt vett.
A gravitációt, pontosabban a gravitációs hullámokat kutató magyar fizikusok álmai szerint a Mátra alatt valósulhat meg a világ egyik legizgalmasabb tudományos projektje, az Einstein-teleszkóp (ET). Mintegy 400 méteres mélységben három – egyenként 10 kilométeres hosszúságú – alagút épülne, ezek alkotnák a szerkezet alapstruktúráját.
