szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A csillagászok augusztusban olyan gravitációs hullámokat észleltek, mint előtte még soha. A teleszkópokkal sikerült megfigyelni a jelenséget, amely miatt létezik többek között az arany, az ezüst és a platina is. A felfedezés sok mindent megváltoztathat.

Hétfő délután ismét a LIGO Tudományos Együttműködés szakembereit figyelte a világ. A tudósok ugyanis nemrég jelezték, hogy a világ különböző pontjain lévő 70 obszervatóriummal egy időben sajtótájékoztatót tartanak, hogy egy nagy felfedezést jelentsenek be. A tudományos világ feszülten figyelte a bejelentést, amelyről kiderült, a tavaly felfedezett gravitációs hullámoknak köszönhetjük.

A tudósok közleménye szerint sikerült egy 130 millió évvel ezelőtt történt kozmikus eseményt megfigyelniük. Egy távoli galaxisban két neutroncsillag ütközött össze és olvadt egymásba, ami gammasugarakat bocsátott ki magából. Az augusztus 17-i észlelés valóságos forradalmat robbanthat ki a csillagászatban.

A kilonóva keletkezése 1000-szer fényesebb jelenség, mint ami a "hagyományos" szupernóvák esetében megfigyelhető. A két neutroncsillag közeledésekor azok egyre gyorsabb ütemben kezdenek el forogni egymás körül, mígnem összeolvadnak. A folyamat során hatalmas mennyiségű energia keletkezik, valamint gammakitörés figyelhető meg.

Az úgynevezett kilonóva keletkezését a tudósok eddig még sosem láthatták, most azonban távcsövekkel sikerült nyomon követni az eseményt. Az pedig, hogy a jelenségre most már szemmel látható bizonyítékunk is van, több szempontból is fontos. Egyrészt az ilyen a robbanásokból származnak az olyan anyagok, mint a platina, az ezüst vagy az arany: vagyis az összes ilyen elem, ami a Földön megtalálható, olyan eseményekből származik, amit most sikerült "szabad szemmel" megfigyelni. Emellett pedig a jelenségnek köszönhetően választ kaphatunk a világegyetem tágulásával, a sötét anyag tulajdonságaival, valamint a csillagok születésével és halálával kapcsolatos kérdésekre.

A megfigyelésen 70 obszervatórium több mint 1000 munkatársa vett részt. A csillagászati eseményt az úgynevezett multimessenger technikával észlelték, melynek lényege, hogy a világ számos pontján dolgozó tudósok összedolgozva, különböző megfigyelési módszereket alkalmaznak.

A teleszkópos megfigyelésnek köszönhetően most már láthattunk is egy olyan eseményt, ami gravitációs hullámokat idéz elő. A fekete lyukak egyesülésénél (amely a korábbi gravitációs hullámok észlelését eredményezte) érthető módon erre nem volt lehetőségük a tudósoknak.

A beszámoló szerint augusztus 17-én a Virgo detektorai mérték először a gravitációs hullámot, ami 22 milliszekundummal később elérte a LIGO-t, újabb 3 milliszekundummal később pedig egy újabb mérőállomást. Ám míg a fekete lyukak egyesüléséből származó gravitációs hullám a másodperc tört részéig tart, ezt a jelet 100 másodpercig észlelték, ami ráadásul más frekvenciát is produkált, mint amit a korábbi megfigyeléseknél mértek.

A gravitációs hullám észlelése után mintegy 1,7 másodperccel a NASA Fermi űrteleszkópja egy rövid gamma "villanást" érzékelt az Északi Vízikígyó csillagkép felől. A tudósok már ekkor sejtették, hogy valami különleges dolgot észleltek, az i-re a pontot azonban végül a Swift műhold tette fel, amely nagy mennyiségű ibolyán túli sugárzást észlelt. A jel 24 óra múlva teljesen megszűnt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!