Igazi világszenzációvá vált a hír november elején, amikor is a Nature című tudományos folyóirat lehozta: óriási titkos kamrát találtak a gízai nagy piramisban. A 30 méter hosszú üres tér vagy üreg a piramis 47 méter hosszú nagy galériája felett helyezkedik el, a kutatók pedig már egy animációt is készítettek róla.

Hogy pontosan mi lehet ez, azt egyelőre nem tudni, így a kutatók nem is kamrán, csupán "ürességnek" hívják – számolt be róla a Wired. A felfedezést azonban így is komoly munka előzte meg – és nem a hagyományos "régész"-értelemben.

A Heritage Innovation Preservation Institute (HIP Intézet) elnöke, Mehdi Tayoubi például egy franciaországi 3D-tervező szoftvert készítő cég elnöke, a csapat tagjai között pedig jó néhány fizikust találni. Ennek oka, hogy az "üresség" felfedezéséhez egy különleges technológiára volt szükség.

ScanPyramids

A királynő kamrájában ugyanis jó néhány speciális, úgynevezett nukleáris emulziós filmet helyeztek el, amelyeket a müon nevű részecskék felfogására terveztek. Ezek a részecskék épp úgy negatív töltésűek, mint az elektronok, de azoknál nagyjából 200-szor nehezebbek. A müonok akkor keletkeznek, amikor a kozmikus sugárzás a légköri atomokkal találkozik. Másodpercenként átlagosan egy müon halad át az emberi kézen, de ilyen részecskék keletkeznek a Nagy Hadronütköztetőben is, amikor a protonokat nagy energiával ütköztetik. Sőt, ez a részecske segített felfedezni a Higgs-bozont is. A kutatók pedig egy ilyen "müon-fényképezővel" fedezték fel a most megtalált "ürességet".

Három hónapon át több ezer müonnal bombázták a királynő kamrájában elhelyezett filmeket. A részecske képes akár 800 méternyi szikán is áthatolni, de a szilárd anyag el is téríti az útját, így szép lassan egy kép rajzolódik ki arról, hogyan is néz ki a piramis belseje. Az egész úgy működik, mint a röngtenezés a kórházban, ennek köszönhetően már a vulkánok magmaszintjét is mérték vele korábban.

Maga a film – amit a Nagoya Egyetem professzora, Kunihiro Morishima készített – vékony réteg ezüst-bromidból áll. Amikor a müon áthalad rajta, a bekövetkező vegyi reakció mutatja a müon útját. Épp úgy, mintha egy repülőgép útját nem a gép pozíciója, hanem az általa húzott kondenzcsík segítségével akarnánk meghatározni. Végül számítógépek segítségével kiszámolták, milyen mennyi utat tettek meg a müonok. A film bizonyos pontjai alapján kiderült, a müonok egy része kevesebb anyagon hatolt át, mint a többi, vagyis valaholgy "ürességnek" kell lennie.

A biztonság kedvéért a kutatók még kétszer ellenőrizték az eredményeket – két különböző müon-detektorral. Az egyiket a filmek mellett helyezték el, a másikat pedig a piramison kívül. A részecske érzékelésénél fény villant fel, ami alapján szintén ki tudták számítani az útvonalat.

Az mostanra már bebizonyosodott, valóban van a piramis belsejében még valami, amit eddig nem láthattunk, így a kérdés most már az: mit rejthet még az ókori világ egyetlen fennmaradt csodájának belseje?

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.