szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kutatók az úgynevezett müon-részecskékeket hívták segítségül azért, hogy kiderüljön, mit rejt a piramis belseje. Három hónapon át kísérleteztek, mire végre megszületett az eredmény.

Igazi világszenzációvá vált a hír november elején, amikor is a Nature című tudományos folyóirat lehozta: óriási titkos kamrát találtak a gízai nagy piramisban. A 30 méter hosszú üres tér vagy üreg a piramis 47 méter hosszú nagy galériája felett helyezkedik el, a kutatók pedig már egy animációt is készítettek róla.

Hogy pontosan mi lehet ez, azt egyelőre nem tudni, így a kutatók nem is kamrán, csupán "ürességnek" hívják – számolt be róla a Wired. A felfedezést azonban így is komoly munka előzte meg – és nem a hagyományos "régész"-értelemben.

A Heritage Innovation Preservation Institute (HIP Intézet) elnöke, Mehdi Tayoubi például egy franciaországi 3D-tervező szoftvert készítő cég elnöke, a csapat tagjai között pedig jó néhány fizikust találni. Ennek oka, hogy az "üresség" felfedezéséhez egy különleges technológiára volt szükség.

©

A királynő kamrájában ugyanis jó néhány speciális, úgynevezett nukleáris emulziós filmet helyeztek el, amelyeket a müon nevű részecskék felfogására terveztek. Ezek a részecskék épp úgy negatív töltésűek, mint az elektronok, de azoknál nagyjából 200-szor nehezebbek. A müonok akkor keletkeznek, amikor a kozmikus sugárzás a légköri atomokkal találkozik. Másodpercenként átlagosan egy müon halad át az emberi kézen, de ilyen részecskék keletkeznek a Nagy Hadronütköztetőben is, amikor a protonokat nagy energiával ütköztetik. Sőt, ez a részecske segített felfedezni a Higgs-bozont is. A kutatók pedig egy ilyen "müon-fényképezővel" fedezték fel a most megtalált "ürességet".

Három hónapon át több ezer müonnal bombázták a királynő kamrájában elhelyezett filmeket. A részecske képes akár 800 méternyi szikán is áthatolni, de a szilárd anyag el is téríti az útját, így szép lassan egy kép rajzolódik ki arról, hogyan is néz ki a piramis belseje. Az egész úgy működik, mint a röngtenezés a kórházban, ennek köszönhetően már a vulkánok magmaszintjét is mérték vele korábban.

Maga a film – amit a Nagoya Egyetem professzora, Kunihiro Morishima készített – vékony réteg ezüst-bromidból áll. Amikor a müon áthalad rajta, a bekövetkező vegyi reakció mutatja a müon útját. Épp úgy, mintha egy repülőgép útját nem a gép pozíciója, hanem az általa húzott kondenzcsík segítségével akarnánk meghatározni. Végül számítógépek segítségével kiszámolták, milyen mennyi utat tettek meg a müonok. A film bizonyos pontjai alapján kiderült, a müonok egy része kevesebb anyagon hatolt át, mint a többi, vagyis valaholgy "ürességnek" kell lennie.

A biztonság kedvéért a kutatók még kétszer ellenőrizték az eredményeket – két különböző müon-detektorral. Az egyiket a filmek mellett helyezték el, a másikat pedig a piramison kívül. A részecske érzékelésénél fény villant fel, ami alapján szintén ki tudták számítani az útvonalat.

Az mostanra már bebizonyosodott, valóban van a piramis belsejében még valami, amit eddig nem láthattunk, így a kérdés most már az: mit rejthet még az ókori világ egyetlen fennmaradt csodájának belseje?

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!