A hajlítható szárnyak technológiája már eddig is létezett, ám ehhez nehéz hidraulikus rendszerre volt szükség. Most ezek nélkül sikerült elérni ugyanazt az eredményt. A technológiát az utasszállító repülőgépeknél is viszontláthatjuk.
Az amerikai űrügynökség erősen kezdte az évet: nemrég bejelentették, megépítették a hordozható atomreaktort, ami megoldhatja a Marson élés egyik legnagyobb problémáját, és azt is, fellőnek egy műholdat 35 405 km-es magasságba, sokat elárul majd a Föld körül zajló dolgokról. Most egy újabb technológiai újdonságról számoltak be a szakemberek.
A NASA a napokban jelentette be, sikeresen teszteltek egy olyan repülőgépet (pontosabban annak kicsinyített mását), amelyet hajlítható szárnyakkal szereltek fel. A szakemberek szerint a szárnyakat bármilyen pozícióba képesek beállítani, amelynek köszönhetően a jövőben jelentősen javulhat a repülőgépek légellenállása.
A technológia önmagában nem újdonság, hasonló technikával mások is kísérleteztek már. A megvalósításhoz azonban nehéz hidraulikus szerkezeteket kell használni, amelyek növelik a repülőgépek tömegét, ezzel együtt pedig a fogyasztását is.
A NASA ezzel szemben az alakmemória-ötvözetek tulajdonságára támaszkodik, amely hő hatására aktiválódik. Megfelelő melegítés után a szárnyon lévő csövekben egy tekeredő mozgás indul el, amely így a kívánt irányba hajlítja a szárny külső részét – legfeljebb 70 fokkal.
A technológiát a polgári repülésben is ki lehet aknázni, így ugyanis a gép képes alkalmazkodni a különböző repülési feltételekhez, a pilóták pedig könnyebben tudják majd irányítani a gépet. Ennek köszönhetően a repülők fogyasztása is csökkenhet. A szakemberek szerint ráadásul a szuperszonikus repülőgépekre még nagyobb hatással lehetnek a csavarodó szárnyak: például növelhetik a repülőgép teljesítményét.
A kutatók tovább folytatják a kísérletezést, legközelebb 2018 nyarán tesznek majd próbát a technológiával.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral. A fejlesztők most is abban reménykedtek, hogy az állam kisegíti őket, Peking azonban csalódást keltett. A kínaiak igazi problémáját azonban semmilyen tőkeinjekció nem tudná megoldani.
A pár egy podcastben reagált a pletykára, mondván, most legalább egy helyen vannak, mert ha nem, mindenki azonnal a válásukról kérdez.
