Különleges múmiát rejthet az a 2500 éves egyiptomi fakoporsó, melyről 150 éve kijelentették, hogy üres – állapították meg ausztrál kutatók.
A Sydney-i Egyetem 1860-ban szerzett meg egy egyiptomi fakoporsót, amelyről aztán több szakértő is azt állapította meg, hogy üres. A feljegyzésekben az állt, hogy a koporsó csak törmeléket tartalmaz, ezért másfél évszázadon át egyszer sem vizsgálták újra. Tévedésükre csak az elmúlt évben derült fény, amikor újabb kutatók elmozdították a koporsó fedelét. Azt remélték, hogy legalább néhány csontra vagy kötözőanyagokra bukkannak, ehelyett felfedezték egy múmia oszladozó maradványait.
A koporsó a test mintegy 10 százalékát őrizte meg. A maradványok nagyon rossz állapotban voltak, valószínűleg sírrablók miatt, akik ékszerek és amulettek után kutatva rongálták meg a testet – véli Jamie Fraser, a Sydney-i Egyetem Nicholson Múzeumának kurátora. A felfedezés különleges lehetőséget teremtett a szakértőknek, hogy tanulmányozzák a múmiát. A teljes múmiákat ugyanis többnyire érintetlenül hagyják, ami korlátozza tudományos hasznukat.
"A hajdani ember étrendjére, betegségeire és életmódjára vonatkozó kérdésekre kaphatunk választ, megismerhetjük, hogyan élt és miben halt meg" – mondta Fraser, aki szerint a felfedezés jelentőségét növeli, hogy a maradványok egy előkelő nőé lehetnek, aki olyan korban élt, melyről viszonylag keveset tudni.
A hieroglifák szerint a koporsóban elhelyezett test egy Mer-Neith-it-es nevű nőé lehetett, aki a szakértők szerint papnő volt Kr. e. 600-ban. A szarkofág így a 26. dinasztia idejéből, a Kr. e. 664 és 525 közötti időszakból származik. Ez volt az utolsó olyan korszak, amikor az országban ősi egyiptomiak uralkodtak. A szakemberek a hieroglifákból tudják, hogy Mer-Neith-it-es az oroszlánfejű istennő, Szehmet templomában dolgozott. A hieroglifákból, a mumifikálás módjából és a koporsó stílusából következtethetnek arra, hogyan működött Szehmet temploma.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
