Valószínűleg a Szaturnusz Enceladus nevű holdjáról származó összetett szerves molekulákat talált a Cassini űrszonda. A Cassini először 2005-ben repült közel a jéggel borított holdhoz missziója részeként, melynek feladata az volt, hogy információkat gyűjtsön a Szaturnuszról. Ezeket az adatokat elemzik a szakértők.

A Frank Postberg és Nozair Khawaja, a Heidelbergi Egyetem munkatársai vezette kutatócsoport nagy szerves molekulák töredékeit azonosította jégszemcsékben, amelyeket az Enceladus hasadékain át feltörő gejzírek löktek ki magukból. A tudósok eredményeiket a Nature tudományos folyóiratban mutatták be. "Ez az első alkalom, hogy olyan összetett szerves anyagot találtak, amely egy, a Földön kívüli vizes világból származik" – idézi Postberget honlapján az Európai Űrügynökség (ESA).

A Cassini korábban már észlelt némi szerves molekulát az Enceladuson, de az újonnan talált töredékek azoknál jóval nagyobbak. Ilyen nagy molekulák csak összetett kémiai folyamatok során keletkezhetnek, és ide tartoznak az élethez kapcsolódó folyamatok is – közölte az ESA. Az űrszonda mintát vett az Enceladus felszíne alól kilövellő anyagból, majd kozmikuspor-elemző és tömegspektrométer segítségével végzett méréseket.

"Korábban csak a legegyszerűbb szerves molekulákat azonosítottuk, amelyek néhány szénatomot tartalmaznak. Most olyan szerves molekulákat találtunk, amelyek több mint 200 atomi tömegegységűek" – mondta Christopher Glein, az amerikai Southwest Kutatóintézet Földön kívüli kémiai oceanográfiára specializálódott kutatója.

A Cassini 2015. október 28-án a kilövellő párán repült át, a tömegspektrométer pedig molekuláris hidrogént észlelt. A kutatók feltételezése szerint a hold sziklás felszíne és a felszín alatti óceánból származó meleg víz reakciójához köthetők ezek az összetett molekulák. A hidrogén kémiai energiaforrásként támogatja azokat a mikrobákat, amelyek a Föld óceánjainak hidrotermikus szellőzőnyílásainak közelében élnek" – mondta Hunter Waite, a tömegspektrométer fő szakértője, a tanulmány társszerzője.

"Ez a legutóbbi a Cassini által tett felfedezések hosszú sorában, melyek alapján az Enceladus potenciálisan élhető vízi világ" – közölte az ESA. Bár ez arra utal, hogy az Enceladuson adottak az élethez szükséges körülmények, a szerves vegyületek származhatnak más forrásból is, például meteoritoktól. Postberg szerint azonban a töredékek a hold mélyén működő hidrotermikus tevékenységből származhatnak.

A Szaturnusz vizsgálatára tervezett Cassini-Huygens űrszondát 1997. október 15-én indították útjára. Az anyaszonda, a Cassini feladata az volt, hogy a Szaturnusz körül keringve vizsgálja a bolygót, valamint annak gyűrű- és holdrendszerét. A Cassinivel együtt utazó Huygens leszállóegységet, amely az Európai Űrügynökség (ESA) projektje, a Titán óriáshold részletes helyszíni vizsgálatára küldték.

A szondapáros 2004. július 1-jén állt pályára a Szaturnusz körül. A Huygens 2004. december 25-én vált le az anyaszondáról, majd 2005. január 14-én sima leszállást végzett a Titán addig teljesen ismeretlen felszínére. Missziója zárásaként a Cassini 2017. szeptember 15-én a Szaturnusz légkörében megsemmisült.