Infografikán tanulmányozhatja bárki, hogy mennyivel lett melegebb lakóhelyén azóta, hogy megszületett: a New York Times felületén elég megadni a várost és a születési évünket, és máris láthatjuk az eredményt – szúrta ki a Qubit. Az adatok igen megdöbbentőek: megtudhatjuk például, hogy egy budapesti születésű negyvenéves magyar kisgyermekkorában évente legfeljebb 3 kánikulai nappal kellett számolni átlagosan. Mára a 32 fokos hőséget meghaladó napok száma évente ennek a négyszerese.
A New York Times megbízásából számításokat végző klímakutató, a Climate Impact Lab szerint viszont még nincs vége: ez a szám az évszázad közepére valószínűleg tovább duplázódik. Budapesten 2050 körül már legalább nyolcszor annyi kánikulai nap lesz évente, mint 80 évvel korábban.
Ugyanez a helyzet a világ többi országában is. A trópusi éghajlaton élők ugyan szinte észre sem veszik a változást, mivel szervezetük hozzászokott a kánikulához, de a sarkkörökhöz közeledve már egyre inkább ritkaságszámba mennek a melegebb napok. A szibériai Verhojanszkban vagy az attól délkeletre, Oroszország tengermelléki területén fekvő Vlagyivosztokban negyven évvel ezelőtt gyakorlatilag ismeretlen volt a kánikula. Manapság viszont évente legalább egy kánikulai nap biztos van, a 30 fok körüli hőmérséklet már meg sem lepi a helyieket.
Így már nem is tűnik olyan távolinak az, amire szakemberek a globális felmelegedéssel kapcsolatban figyelmeztetnek: a szibériai altalaj kiolvadása annál valósabb veszélyt jelent, minél hosszabb időre kúszik 20 fok fölé a hőmérséklet a térségben. Az olvadással rengeteg üvegházhatású gáz és járványokat okozó vírusok is elszabadulhatnak, amelyek aztán világ körüli útra indulnak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.
