Normális esetben a galaxisokban a csillaghalmazok hasonló korúak, a Tejútrendszerben például a csillagok mind nagyon régiek. A csillagászokat régóta foglalkoztatta az a jelenség, hogy a Nagy Magellán-felhőben vannak nagyon fiatal és nagyon régi csillaghalmazok is, de a kettő közötti átmeneti időszakból származó csillagok nincsenek. "Ez a korhézag problémájaként ismert jelenség" – mondta Benjamin Armstrong, az ICRAR kutatója.

A Nagy Magellán-felhő egy másik jelenséggel is feladta a leckét a csillagászoknak: miközben a csillagok többsége az óra járásának megfelelően forog a középpontja körül, néhány az ellenkező irányba teszi ezt.

A Nagy Magellán-felhő

Andrew Lockwood / ICRAR

"Egy ideig azt hitték, hogy ezek a csillagok a másik galaxisból, a Kis Magellán-felhőből származnak" – mondta Armstrong. Az volt az elméletük, hogy ezek a csillagok a múltban egy másik galaxissal való egybeolvadásból származnak.

Armstrong számítógépes modellezéssel szimulálta a galaxisolvadást. A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint egy ilyen típusú összeolvadás elég erőteljes ellenrotációt eredményezhet. A bizonyítékok alapján a szakértők úgy vélik, hogy mintegy 3-5 milliárd évvel ezelőtt a Nagy Magellán-felhő egy másik fényes galaxist kebelezett be, így alakult ki a ma létező galaxis.

A Nagy és a Kis Magellán-felhő 160, illetve 200 ezer fényévnyi távolságra van a Tejútrendszertől, éjszaka szabad szemmel is láthatók.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.