Miért van ez a gép ma a Google főoldalán? És ki az a Valdemar Poulsen?
Találmányai tették lehetővé a mágnes hangrögzítés elterjedését, de azt is neki köszönheti az emberiség, hogy már több mint egy évszázada tudunk nagyon nagy távolságokból kommunikálni. Valdemar Poulsen dán mérnök százhúsz éve megalapozta a jelenünket. Mutatjuk azt a hangfelvételt is, melyen Ferenc József hangját rögzítette, 1900-ban.
hvg.hu
Valdemar Poulsen napra pontosan 149 éve, 1869. november 23-án született Koppenhágában. Előtte tiszteleg most a kereső főoldalán látható különleges logójában a Google.
Poulsen először orvosnak készült, majd műszaki vonalon belépett a koppenhágai telefontársasághoz. Itt dolgozta ki a 19. század utolsó éveiben a mai értelemben vett magnó elődjét: az elektromágnesesség jelentését hasznosító fonográf fél órányi hangzóbeszéd rögzítését tette lehetővé. Találmányát elvitte az 1900-as párizsi világkiállításra, ahol nem csak egy fődíjat érdemelt ki, hanem az a megtiszteltetés érte, hogy rögzítette Ferenc József osztrák császár és magyar király hangját – a mai napig ez a legrégebbi, jelenleg is rendelkezésre álló, mágnesesen rögzített hangfelvétel a világon.
A világkiállításon kapott elismerés után céget alapított találmánya piacra dobásához, de kora nem értékelte igazán a találmányt, ami így kereskedelmi bukássá lett.
Ez nem szegte Poulsen kedvét, a mérnök ugyanis nem sokkal később megalkotta úgynevezett ívadóját, mellyel előbb pár kilométert, majd némi továbbfejlesztés után több száz, végül több ezer kilométeres távolságot is sikerült áthidalnia – a kommunikáció határai sosem látott mértékben kitolódtak.
A feltaláló mérnök elismertségére jellemző, hogy több állami és műszaki tudományos elismerése mellett a Lipcsei Egyetem az orvostudományos tiszteletbeli doktorává fogadta még úgy is, hogy Valdemar Poulsen korábban nem önszántából hagyta ott orvosi tanulmányait, hanem eltanácsolták.
Bozó Szabolcsot a bátyja beszélte rá, hogy tegye fel a képeit az Instagramra – és megtörtént a csoda. A 33 éves amatőr alkotó ma befutott művész, olyanok veszik a képeit, akiket korábban, csaposként, legfeljebb kiszolgálhatott volna.