Tudta, hogy a telefont, a hanglemezt és a számítógépet is német ember találta fel? Ha nem, az azért van, mert az üzleti sikerekig nem jutottak, ellentétben amerikai vetélytársaikkal. Más fontos találmányokat pedig ismerünk és használunk úgy, hogy nem tudjuk, német tudósok alkotásai.
Philipp Reis – telefon
Hogy a dízelmotor Rudolf Christian Diesel találmánya, a röntgensugárzás Wilhelm Conrad Röntgen (a legelső fizikai Nobel-díjas) felfedezése, a benzinmotoros autók ősét pedig Carl Benz építette, ez köztudott – de ki is készítette az első telefont? A több ezzel foglalkozó kutató közül Philipp Reis német fizikusé az elsőség. 1861-ben mutatta be készülékeit a frankfurti Fizikai Társaságban. Tőle származik a „Telephon” név is. Ez is egyike azoknak a világrengető újításoknak, amelyekről sokan nem tudják, hogy nem amerikai, hanem német eredetűek. Ilyenekből nemrég volt látható a kicsi, de színes kiállítás a Goethe Intézet szervezésében a budapesti Műegyetem E épületében.
Az első telefon kagylója emberi fület formázott, fából készült, a membránját állati bélből fabrikálták. „A ló nem eszik uborkasalátát” – hangzott a bemutatkozó mondat, kellőképpen értelmetlenül ahhoz, hogy a vonal túlsó végén ne lehessen pusztán kitalálni. A készüléket eleinte tudományos szemléltetőeszközként forgalmazták, sőt Reis – aki tanár volt, nem üzletember – 1874-ben úgy halt meg, hogy találmányát nem is szabadalmaztatta. A bejegyzést 1876-ban az USA-ban, egy párhuzamos fejlesztésért, a mindmáig hírneves Alexander Graham Bell nevére regisztrálták.
Emil Berliner – hanglemez
A világ joggal becsüli Thomas Alva Edisont a hangrögzítés atyjaként. Miközben azonban Amerikában a nagy feltaláló és néhány konkurense azzal bajlódott – hiábavalóan –, hogy tökéletesítse és tömeggyártásra alkalmassá tegye a fonográf viaszhengerét, addig Hannoverben a Berliner fivérek telefonalkatrész-gyárában elkészültek az első hanglemezek.
A szabadalmat Emil Berliner jegyeztette be 1887-ben. Utólag nehezen érthető, miért nem jöttek rá hamarabb, hogy a függőlegesen kanyargó, a tűt minduntalan majdnem kiejtő barázdák helyett a vízszintesen fekvők jelentik a jobb megoldást. A hannoveri gyárban kísérletezték ki a lemezek sorozatos préselésére alkalmas első műanyagot is gyapot, pala, korom és sellak keverékéből. Berlinertől származik a hanglemez (Schallplatte) és a gramofon neve is.
Konrad Zuse – számítógép
„Egyszerűen túl lusta voltam a számoláshoz”, mondta magáról Konrad Zuse német építőmérnök, mintegy megmagyarázva, miért is találta fel a számítógépet. Zuse 1935 óta kísérletezett, és végül 1941-ben építette meg a világ első működőképes, programozható számítógépét, a Z3-at.
Ez egy tonnát nyomott, és nagyjából betöltötte a berlini lakás nappaliját, majd 1944-ben egy bombatámadásban megsemmisült. Zuse 1949-ben céget alapított, de mérsékelt sikerrel – a világot később az amerikai számítógépek hódították meg.
Wilhelm Barthlott – lótuszeffektus
A lótuszlevelek mindig tiszták, ezért tekinti néhány keleti vallás a növényt az abszolút tisztaság jelképének. E lírai bevezető ismerteti meg a kiállítás látogatóit Wilhelm Barthlott botanikus nagy érdemével. Az 1970-es években ő ismerte fel a leveleken azokat a parányi alakzatokat, amelyeknek köszönhetően a víz lepereg róluk, és magával sodorja a piszkot.
A lótuszeffektus segítségével napjainkban víz-, olaj- vagy akár vértaszító felületeket fejlesztenek. A gyakorlati haszon: öntisztító napelem, tisztán maradó ablaküveg, lerakódásmentes szív–tüdő-motor.
Karlheinz Brandenburg – MP3
Az MP3, a legismertebb zenetömörítő eljárás neve amerikaiasan hangzik, és az is: egy nemzetközi szabványosítási testület, az MPEG angol rövidítéséből rövidült tovább.
A módszer kidolgozása azonban Karlheinz Brandenburg villamosmérnök és társai érdeme. Az alkalmazott kutatásokkal foglalkozó Fraunhofer-intézetek egyikében, az erlangeni IIS-ben körözték le a világ más laboratóriumait. Az első változatot 1991-ben tették közzé. Brandenburg nem gazdagodott meg feltűnően, továbbra is kutatómérnök, maga az intézet a szabadalmak lejártáig némi jövedelemre tett szert a licencdíjakból.
A cikk a HVG 2018/16. számában jelent meg.
Tizennégy százalékos hátrányból tizenöt százalékos előnyt épített a Tisza Párt a tavalyi EP-választások óta eltelt kerek egy évben. A Medián legfrissebb felmérése szerint többségbe került azok aránya, akik Magyar Péter pártjának győzelmére fogadnak 2026-ban a Fidesz felett.
Több mint egy évig tartott a tárgyalás, az ítélet nem jogerős.
A filozófus nem hiszi, hogy Magyar Péter a liberális demokrácia helyreállításának bajnoka lesz.
Az infektológus szerint nem kell rettegni.
Május vége óta többször is el kellett halasztani az Ax-4 misszió indítását.
Még nincsen felelőse az ügynek.
A lap személyiségi jogi pert indít.
Nagyon hiányzott a fővárosnak az a 10 milliárd, amit most visszakapnak.
