Vasárnap lesz 100 éves Bálint György, vagy ahogy a legtöbben ismerik, Bálint gazda. A magyar kertészmérnök idős kora ellenére sem lassít, interjút ad, cikket ír, és sok időt tölt azzal, amihez a legjobban ért. A Szeretlek Magyarországnak adott interjújában nem csak erről, a klímaváltozásról, és a műanyagszennyezésről is beszélt. Előbbiről szólva azt mondta:
Az biztos, hogy sokkal több kánikulai nap van, mint régen. És a mérsékelt égövhöz képest aggasztóan eltűntek az átmenetek. Hozzá voltunk szokva, hogy négy évszak van, amelyek nagyjából egyenlő hosszúak. Ma viszont már a tavasz rendkívüli módon lerövidült, és ugyanez a helyzet az ősszel is. Egyik nap még nyár van, másnap pedig már a meleg ruhákat kell keresnie az embernek. Sokáig azt hittem, hogy a klímaváltozás igazából csak időjárási rendellenességekből áll. Most viszont már tudom, hogy ez egy rendszer, ami ellen a társadalomnak védekeznie kell. Megváltoztatni nem tudjuk a természet erőit, de alkalmazkodni lehet hozzá
– mondta Bálint gazda.
"Sokszor csodálkozom rajta, hogy a vezetők mennyire nem ismerik fel időben, mit kellene tenniük. Például Magyarország Európa földrajzi középpontjában fekszik, rendkívül kedvezőek a hőmérsékleti viszonyok, és magas a napfényes órák száma is. Ennek következtében kitűnően alkalmas lenne vetőmagok termesztésére, de az eddigi kísérletek nem vezettek kellő eredményre, ugyanott tartunk, mint száz évvel ezelőtt".
A kertészmérnök úgy folytatta, "az ENSZ-nek minden esztendőben van egy jelszava, a tavalyi (amit idénre is meghosszabbítottak) az önellátás. A föld lakossága jelenleg 7 és fél milliárd, de ha a tendencia folytatódik, 30 év múlva 10 milliárd lesz. Ennyi embert kellene tehát ellátni élelmiszerrel, ami óriási kihívás".
Nagyon fontos lenne, hogy minden talpalatnyi földterületen termeljünk valamit. Az én gondolkodásom középpontjában mindig is a kiskertek álltak: egy dolog, hogy ezek szépek és pihenésre szolgálnak, de az is feladatuk volna, hogy hasznot hajtsanak
– jelentette ki.
A kérdésre, hogy hétköznapi emberként mit lehet még tenni, Bálint György úgy felelt:
"Fákat, bokrokat kell ültetni, hogy minél több zöldfelület legyen, hiszen az csökkenti a légkörben a szén-dioxid mennyiségét. A legfontosabb pedig az, hogy a gyerekeket is tanítsuk. Manapság az általános iskolákban szinte egyáltalán nem foglalkoznak természeti kérdésekkel. De az alkoholfogyasztás veszélyeiről, a helyes táplálkozásról is jóval többet kellene beszélni.
Kevesebb húst és szénhidrátot, több gyümölcsöt és zöldséget kellene fogyasztanunk, már csak azért is, mert a húsipar a környezetre is rendkívül káros hatással van.
A kertészmérnöknek a műanyagszennyezésről is megvan a véleménye.
"Kétségtelen, hogy fölöslegesen használunk ennyi műanyagot, főleg a kereskedelemben. Pedig lennének helyettesítő megoldások. Legutóbb például egy olyan szellemes módszerről olvastam a külföldi sajtóban, hogy a zöldség- és gyümölcsféléket érdemes volna nagyobb méretű növények leveleibe csomagolni. Egy nagyobb szőlőlevélben gond nélkül elfér három petrezselyemgyökér, három sárgarépa, és még egy kis zeller is. Ez egy spárgával átkötve pont ugyanannyira praktikus, mint a műanyagzacskó. Egyetlen rebarbaralevélbe beleférne akár egy kiló szőlő. Szóval vannak lehetőségek, csak ki kellene használni őket".
"Egy német újságban olvastam, hogy Hamburgban a kukába került péktermékek mennyisége annyi, mint a teljes fogyasztás Grazban. Annak idején a falusi házakból még egy szelet kenyér sem végezte a szemetesben – folytatta Bálint gazda. "Az én családomban például péntekenként volt kenyérsütés, utána egy hétig azt ettük, és nem volt rossz még a hetedik napon se. Most meg ott tartunk, hogy a tegnapi zsemlét már nem eszik meg az emberek.
De más területen is óriási az élelmiszerpazarlás. Ebben egyrészt a szokásaink a bűnösek, de a gyerekeket se neveljük a helyes hozzáállásra. Pedig katasztrofális vége lesz, ha nem változtatunk.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
