Nyírfából készülhetett a ragasztó, ami a neandervölgyi embertől nagyon összetett gondolkodást igényelt.
Egy ötvenezer éves szerszámon maradt, nyírfakátrányból készült ősi ragasztó nyomai bizonyítják, milyen összetetten gondolkodott a neandervölgyi ember – írta a BBC. Az eljárás több lépésből állt és gondos tervezést igényelt - olvasható az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányban.
Csak néhány neandervölgyi eszközön találhatók ragasztónyomok, de a szakértők szerint elterjedt lehetett. A Hollandiában talált szerszám ötvenezer éve feküdt az Északi-tenger alatt, talán a speciális viszonyok segítettek, hogy a ragasztó maradványai fennmaradjanak.
Marcel Niekus, a groningeni kőkorszakkutató alapítvány (Stichting STONE/Foundation for Stone Age Research) tudósa, a tanulmány társszerzője szerint az egyszerű kőpengét valószínűleg növényi rostok vágására vagy állatbőr kaparására használták. Noha a fűzfaszurkot a neandervölgyi ember arra használhatta, hogy a fanyelekhez kőeszközöket erősítsen, a szóban forgó szerszámnak csak a markolatát készítették belőle. Niekus szerint sem fa-, sem csontnyél nyoma nem látható a ragasztón.
A markolat segítségével az ember nagyobb erőt fejthetett ki a kőszilánkkal, anélkül, hogy megvágta volna a kezét. A szilánk ezzel precíz vágóeszközzé vált. A szerszámot az élőhelyük jeges határvidékén élő neandervölgyiek készítették - írták a kutatók.
Akkoriban a terület az úgynevezett Dogger-föld része volt, amely a legutóbbi eljegesedés idején a Brit-szigetek és a kontinens között képzett összefüggő földtömeget, ma az Északi-tenger borítja. A kis vadászó hordák a jeges, fákkal gyéren borított tundrán éltek.
"Gondosan kellett tervezniük, mert az eljáráshoz legalább negyvenkilónyi fára volt szükség, ami a tundrán nem egyszerű feladat, mivel csak törpenyírrel találkozhattak. Idő és energia kellett a tűzrakáshoz is, hogy a szurkot kinyerjék a fából" - magyarázta Niekus. A szakértők korábban úgy vélték, a rég kihalt neandervölgyi ember, a homo sapiens oldalági rokona csak bizonyos speciális szerszámokhoz, szúróhegyekhez, kaparókhoz illesztett nyelet. A holland lelet - néhány más európai kövülettel együtt - viszont azt támasztja alá, hogy "nagyon egyszerű, csúnya kőszilánkokhoz is készítettek markolatot" - mondta Niekus.
Hollandiában több száz neandervölgyi lelőhelyet ismernek, de ez az első alkalom, hogy nyírfakátránnyal találkoztak a kutatók, sőt Európában is alig fordult elő ilyesmi. A tudós szerint azért nem, mert átlagos körülmények között a nyírfaszurok nem marad fenn ennyi ideig. Az Északi-tenger alatt azonban ideálisak a viszonyok a nyírfakátrány konzerválásához, ezzel "bepillantást nyerhetünk a neandervölgyi hétköznapokba" - tette hozzá a kutató.
A kőszerszámot Hága közelében, Zandmotor strandjának vize alatt, a homokos tengerfenékben találták meg, ahol egy neandervölgyi koponyatöredékre is bukkantak. A nyírfaszurok a szénizotópos kormeghatározás szerint ötvenezer éves lehet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Indokolatlan nyomás a bírákon, a magas szintű korrupció üldözésének hiánya, akadályok az Integritás Hatóság előtt, Szuverenitásvédelmi Hivatal által üldözött újságírók, és nyomás alá helyezett külföldi vállalatok – nem szűkölködik kritikákban az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése.
„A nyarat végig kellene dolgozni” – olvasható a dokumentumban, amelyből elvileg az is kiderül, mikorra tervezik a következő békemenetet.
Az anyagi kár pedig jelentős.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
A Katona József Színház következő igazgatója szerint hiába támadják majd a mássága miatt.
