A napelemek cseréje nemcsak jelentős mennyiségű hulladékkal terheli a környezetet, de a panelekben lévő mérgező anyagok is kijuthatnak a környezetbe. Ráadásul, ha túl gyakran kell cserélni a napelemet, akkor a megtérülés sem egészen úgy alakul, ahogy a technológia alapvetően ígéri.
Már másfél éve bekövetkezett az, amit a még a zöldenergia leghangosabb úttörői is csak remélni mertek: a napenergia lett az egyik legolcsóbb energiaforrás. Túl sok gondolkodás ezek után már nem kell ahhoz, hogy jó eséllyel megérje otthon is napelemelet telepíteni. Csakhogy a dolognak volna egy árnyoldala is, amiről eddig viszonylag kevés szó esett, pedig igen jelentős problémáról van szó.
Még 2016 novemberében a japán Környezetvédelmi Minisztérium egy figyelmeztetést adott ki, amely szerint az ország 2040-re mintegy 800 ezer tonna hulladékot termel majd a napelemek miatt – ami finoman szólva sem kis mennyiség. Még ugyanabban az évben a Nemzetközi Megújulóenergia Ügynökség (International Renewable Energy Agency, IRENA) is kiadott egy tanulmányt, amely szerint már akkor is évente 250 ezer tonna hulladék keletkezett világszerte az elhasznált napelemekből, az érték napjainkban is folyamatosan nő, 2050-ben mér 78 millió tonnára becsülik.
A problémát az olcsó kínai napelemek jelentik. Míg normál esetben a panelek átlagos életkora 25-30, vagy akár még több év is lehet, addig a kínai panelek már 4-5 év után cserére szorulhatnak – nyilatkozta korábban a Solar Power World szakoldal főszerkesztője, Kelly Pickerel a The Verge-nek. Márpedig könnyű belátni: minél gyakrabban kell cserélni a napelemeket, annál gyorsabb ütemben termeljük az ebből keletkező hulladékot.
A legnagyobb veszélyt a napelemek összetétele jelenti. Többféle panel létezik, de a legtöbb alumíniumot, üveget, ezüstöt, valamint etilén–vinil-acetátot tartalmaz. Vannak olyan részei is, melyek környezetre és emberre is veszélyesek lehetnek, mint például az ólom, a króm és a kadmium. Mivel a paneleket üveggel zárják le, így nagyon biztonságosak, ám ha az üveg megsérül, ezek az anyagok kiszivároghatnak a napelemekből.
Az ilyen napelemek használata különösen veszélyes azokon a területeket, ahol szélsőséges időjárási viszonyokat kell elviselni. A jégeső és az erős széllökések (például egy hurrikán esetében) betörhetik a záróüveget, a mérgező anyag pedig a talajba juthat. Emiatt a sérült napelemek megfelelő összegyűjtése és tárolása egy kifejezetten kiritkus kérdés.
Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy emiatt nem szabad napelemeket használni, hiszen azok jelentős mértékben járulhatnak hozzá a globális felmelegedés visszaszorításához. Ugyanakkor a fenti problémát is figyelembe kell venni, és a kezelésére külön stratégiát kell kidolgozni ahhoz, hogy a probléma később se "nőjjön a fejünkre".
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy korábban Kína fogadta be a világ e-hulladékának mintegy 70 százalékát, néhány évvel ezelőtt azonban megálljt parancsolt a behozatalnak. Azóta a délkelet-ázsiai országokba szállítják ezt, de ez sem egy fenntartható megoldás. Ráadásul a cégek gyakran eladják a már rosszul teljesítő, de még használható paneleket olyan országoknak, amelyek olcsón akarnak hozzájutni a technológiához. Mindez pedig azt jelenti, hogy a leendő hulladékot "szétosztják" a világban.
A napelemek újrahasznosítása ugyan nem lenne rossz gondolat, gazdaságilag azonban egyelőre nem életképes a modell. Mert bár van bennük olyan anyag, ami jó pénzt ér (ezüst, réz), nem annyi, amennyi képes lenne fedezni a többi, veszélyes anyag lebontását. Az amerikai Villamosenergia-ipari Kutató Intézet (Electric Power Research Institute, EPRI) szerint éppen ezért jelenleg az egyetlen hatékony megoldás az lehet a hulladék kezelésére, ha az elöregedett napelemeket egy hulladéktárolóban raktározzák el addig, amíg a technológiai fejlődés gazdaságossá nem teszi a panelek szétszerelését és újrahasznosíását.
A napenergiához kapcsolódó amerikai iparági szervezet, a Solar Energy Industries Association (SEIA) már lépett, és két éve meghirdette a napelemek újrahasznosítási programját az Egyesült Államokban. Jelenleg öt újrahasznosító központot üzemeltetnek, mindez azonban kevés a sikerhez. Éppen ezért a politikai döntéshozókra is komoly szükség volna: ha egy plusz tétel kerülne a napelemek árára, azzal már fedezni lehetne az újrahasznosítás költségeit. Persze teljes körű megoldást ez sem jelentene, de már egy kis lépés lenne a helyes irányba.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
