Bekövetkezett az, amit a zöldenergia leghangosabb úttörői csak remélni mertek: a napenergia lett az egyik legolcsóbb energiaforrás. A szénenergia például kétszer költségesebb.
Az elmúlt években a napnál is világosabbá vált, hogy a jövőt (többek között) a napenergia jelenti. Az amerikai piacon például 2010-től kezdve folyamatosan csökkent a napelemek ára, és akkor még az ausztrálók forradalmian olcsó fejlesztéséről nem is beszéltünk. (Ez az a napelem, ami 30x olcsóbb, mint a hagyományos változat.)
A Lazard befektetési tanácsadó cég nemrég készített egy felmérést arról, melyik energiahordozóból mekkora költséggel lehet 1 MWh-nyi energiát előállítani. Amerikai adatokról van szó, de a piaci trendeket ismerve európai szemmel is ugyanolyan érdekesek. Az eredmények azt mutatják: ebből a szempontból az atomenergia a legdrágább (148 dollár/1 MWh), amit közvetlenül a szén követ (102 dollár). A harmadik legdrágább előállítási forma a gáz (60 dollár). A napenergia viszont csak 50 dollárba kerül, nem is beszélve a szélenergia 45 dolláros áráról.
Ami viszont még ennél is érdekesebb az adatok alapján a Business Insider által megrajzolt grafikonon, az a tendencia: míg a szénenergia ára növekedésnek indult, a napenergia ára 2009 óta folyamatosan csökken. Ráadásul a 2009-es, körülbelül 350 dolláros árához képest 8 év alatt mintegy 86 százalékkal csökkent az ára.
Az elemzők szerint a drámai árcsökkenés is azt mutatja, egy energetikai forradalom előtt állunk. A befektetőknek ugyanis egyre inkább az lesz az érdekük, hogy a kőolaj és a földgáz felől a nap- és szélenergia felé mozdítsák el a pénzüket.
A klímaváltozás lassításának egyik alapfeltétele is az, hogy minél inkább a megújuló energiákból fedezzük a szükségletünket, ehhez azonban az kell, hogy azok előállítási költségei olcsóbbak legyenek a hagyományos megoldásoknál. Mostanra ez a feltétel teljesült. Az UNEP jelentése szerint 2017-ben a szektorba 160,8 milliárd dolláros befektetés érkezett, ami 18 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest.
A szegmens egyik legnagyobb hátráltató tényezője jelenleg az, hogy a napenergia révén termelt áramot egyelőre drága tárolni, pedig ez biztosítaná, hogy felhős idő esetén is legyen elég áram.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral. A fejlesztők most is abban reménykedtek, hogy az állam kisegíti őket, Peking azonban csalódást keltett. A kínaiak igazi problémáját azonban semmilyen tőkeinjekció nem tudná megoldani.
A pár egy podcastben reagált a pletykára, mondván, most legalább egy helyen vannak, mert ha nem, mindenki azonnal a válásukról kérdez.
