Videó: Jeget dobtak egy 137 méter mély lyukba az Antarktiszon, és furcsa hangot adott ki

A hangmérnökök és a hangeffektekért felelős szakemberek sokat ügyeskednek azon, hogy egy film hangzásvilága minél valóságosabb, hihetőbb élményt nyújtson a néző számára. Ha például egy olyan sci-firől van szó, amiben a szereplők lézerfegyverrel lövöldöznek egymásra, akkor vagy számítógéppel generálják le az ehhez illő hangot, vagy valamilyen tárgy segítségével mesterségesen hozzák létre azt. Pedig ehhez elég lenne a természetet segítségül hívni.

Az alábbi videót John Higgins geokémikus osztotta meg nemrég a Twitteren, ahol két hét alatt a 3 milliós nézettséget is átlépte a felvétel. Valójában semmi különös nem látható rajta, csupán az, hogy egy jégtáblába fúrt, több mint 130 méter mély lyukba beledob egy 22 centiméter átmérőjű jégdarabot. Az viszont már sokkal izgalmasabb, hogy ez milyen hangot ad ki.

Mintha egy lézerpisztolyokkal vívott csatajelenet közepébe csöppentünk volna. A hangjelenségre van magyarázat, ahogy arra is, hogy miért fúr egy kutató egy 137 méter mély lyukat az Antarktisz közepébe. Kezdjük az utóbbival.

Az amerikai Princetoni Egyetemen oktató Higgins és munkatársai az úgynevezett jégmagok begyűjtése miatt fúrtak mélyre. Ezek olyan minták, amelyek több ezer, vagy akár több millió évesek is lehetnek, és nagyon fontos információt hordozhatnak arról, hogy milyen volt korábban a Föld éghajlata, és milyen légköri viszonyok uralkodtak akkor.

A szakemberek az elemzés során a csapdába esett buborékokat – ez lehet szén-dioxid, metán vagy épp másfajta gáz – vizsgálják, amik egyfajta "pillanatképként" szolgálnak az egykori állapotokról. Higgins 2019-ben az eddig felfedezett legrégebbi gázbuborékot találta meg, amit egy nagyjából 2 millió éves jégmag zárt magába.

Az IFLScicence beszámolója szerint nem a Princetoni Egyetem tudósa volt az első, akinek eszébe jutott, hogy egy darab jeget kellene beledobni a kifúrt lyuka. A Washingtoni Egyetem kutatója, Peter Neff 2018-ban egy ugyanilyen felvételt osztott meg a Twitterren, az mostanra már átlépte a 10 milliós megtekintést is.

A különös hangzásért az úgynevezett Doppler-jelenség felel, aminek lényege, hogy a hang forrása, valamint az azt halló személy egymáshoz képest mozognak. Emiatt a hanghullám frekvenciája és hossza is megváltozik, így másként halljuk a végeredményt. Ugyanez a jelenség figyelhető meg akkor is, amikor egy szirénázó mentőautó közeledik hozzánk, vagy épp távolodik tőlünk. Amikor mellettünk van, a szirénát nagyon hangosnak és magas hangúnak halljuk, távolodva viszont egyre halkabb és mélyebb.

Ebben az esetben az egészet az teszi még érdekesebbé, hogy a jég keltette hang a lyuk faláról is visszaverődik, mielőtt az ember fülébe jutna.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.