Amerikai és svájci kutatók 37, a közelmúltban aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon. A Nature Geosience című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban újabb bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy a Vénusz geológiailag aktív bolygó. „Most először voltunk képesek olyan sajátos szerkezetekre rámutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy nem ősi, hanem ma is aktív, valószínűleg alvó, de nem holt vulkánról van szó” – mondta Laurent Montési, a Marylandi Egyetem professzora, a zürichi Műszaki Egyetem Geofizikai Intézetével közös kutatás vezetője.

A kutatók már jó ideje tudják, hogy a Vénusznak van egy fiatalabb felszíne, szemben a Marssal vagy a Merkúrral, amelynek hideg a belseje. A meleg belsőről és a geológiai aktivitásról árulkodnak azok a gyűrű alakú repedések, a coronák, amelyeket általában medencék vesznek körül.

A szakemberek azonban úgy vélték, hogy a coronák valószínűleg ősi aktivitás jelei, és a Vénusz eléggé lehűlt ahhoz, hogy lelassítsa a geológiai aktivitást a bolygó belsejében, és megkeményítse annyira a kérget, hogy a mélyből semmilyen meleg anyag ne legyen képes áttörni rajta. Ráadásul vita tárgyát képezi a coronák formálódásának pontos folyamata és különbözőségük okai is.

[Elkészült a világegyetem minden eddiginél nagyobb 3D-s térképe]

Új tanulmányukban a kutatók a Vénusz felszíne alatti termomechanikai aktivitás numerikus modelljeit használták, hogy létrehozzák a corona-alakzatok háromdimenziós, nagy felbontású szimulációját. Az eredmények segítették Montésit és kollégáit abban, hogy azonosítsák a közelmúltban aktív coronák jellegzetességeit. Megállapították azt is, hogy a coronák közötti bizonyos különbségek a geológiai fejlődés különböző szakaszait jelentik. A tanulmány az első bizonyítékkal szolgál arra, hogy a coronák a Vénuszon még fejlődnek, ami azt jelzi, hogy a bolygó belseje még háborog – olvasható a Marylandi Egyetem közleményében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.