szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Jupiter Nagy Vörös Foltján kívül még két érdekesség van azon a fotón, amelyet a Hubble készített augusztusban a gázóriásról.

A viharairól is ismerhető Jupiter a Naprendszer egyik legkülönlegesebb bolygója, melyről már régóta tudjuk, hogy a rajta megfigyelhető Nagy Vörös Folt egy tartós, kiterjedt viharrendszer. Ez a NASA szerint folyamatosan zsugorodik, de ahhoz még mindig elég hatalmas, hogy az egész Földet elnyelné. A jelenség most egy új fotó miatt került ismét előtérbe.

NASA, ESA, STScI, A. Simon (Goddard Space Flight Center), M.H. Wong (University of California, Berkeley), OPAL team

A felvételt a Hubble készítette még augusztus végén, de a szakemberek által végzett szerkesztői munkának csak mostanában lett vége. A felvétel azért is hangsúlyos, mert egy új viharsáv látható rajta: a planéta felső/középső részénél egy világosabb, fehér színű hullámzás figyelhető meg, mely nagyjából

563 kilométer/órás sebességgel száguld végig a Jupiteren.

A vihar idén augusztus 18-án alakult ki, azóta pedig két másikat is azonosítottak a NASA kutatói.

A szakértők szerint a Jupiternek ezen a részén gyakorta robbannak ki látványos örvények, de a mostani valószínűleg tovább fog tartani, mivel strukturáltabb, erőteljesebb. A kép hátterében, a bolygó mellett a Jupiter Európa nevű holdját lehet megfigyelni, amely a planéta negyedik legnagyobb ilyen égiteste, kinézetre pedig a Merkúrra hasonlít. A körülmények igen fagyosak rajta, a felszínén –160 Celsius-fok van.

A kép másik érdekességét a Nagy Vörös Folt alatti, a szakértők által csak Oval BA-nak nevezett paca jelenti, amely még mindig cseperedik: korábban egy halvány rész volt csak látható belőle, napjainkban viszont sokkal jobban kivehető az árnyalata.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Magyar fejlesztésű műszer is repül a Jupiterhez 2022-ben

Két tápegységet is fejlesztett a Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrtechnikai Kutatócsoportja ahhoz a plazmafizikai műszeregyütteshez, amelynek első repülőpéldányának integrálása augusztus elején kezdődött a Berni Egyetemen.