A génszerkesztés kifejlesztéséért járt idén a kémiai Nobel-díj

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia ezen a héten teszi közzé azoknak a kutatóknak a névsorát, akik kiemelkedő munkájukkal kiérdemelték az idei Nobel-díjat. Hétfőn a fiziológiai és orvostudományi, kedden pedig a fizikai Nobel-díj nyerteseinek neveit hozták nyilvánosságra. Előbbiek a hepatitis C-vírus felfedezéséért, utóbbiak a fekete lyukak és a Tejútrendszer sötét titkaiért kapták meg a tudományos világ legrangosabb elismerését.

Szerdán a kémiai Nobel-díj következett, melyet a testület döntése értelmében két tudós megosztva kapta meg: a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna kapta meg a génszerkesztés módszerének kifejlesztéséért.

YouTube / Nobel Prize

A két tudós fedezte fel azt a CRISPR/Cas9 genetikai ollót, ami lehetővé teszi, hogy nagy pontossággal szerkeszék az állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét. Az indoklás szerint ez

forradalmi változsát hozhat az élettudományok terén, a rákos megbetegedések újfajta terápiáját hozza el, és lehetővé teszi, hogy egyszer az örökletes betegségeket is meggyógyíthassuk.

A gének módosítása korábban rendkívül hosszú és bonyolult munka volt, a kifjelesztett genetikai ollónak köszönhetően azonban néhány hét alatt végrehajtható feladattá vált.

Egy nemzetközi szakértőkből álló testület szeptember elején kiadott összefoglaló jelentése szerint attól még messze vagyunk, hogy a módszert biztonsággal használhassuk babák világra hozásához. Idővel megváltást is hozhat az emberi génszerkesztés, de Pandóra szelencéjét nyitogatjuk vele.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.