szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A fenékhálóval halászó flották évente ugyanannyi károsanyag-kibocsátásáért felelősek, mint amennyit a repülők okoznak - állapította meg egy óceánkutatók által készített tanulmány.

A Nature folyóiratban megjelent tanulmányon 26 tudós és környezetvédő dolgozott. Mint írták, a védett tengeri területek alkalmasak lehetnek a biodiverzitás helyreállítására, hatékonyak lehetnek a tenger gyümölcseinek termelésében és a felmelegedést okozó szén-dioxid tárolásában. Jelenleg azonban mindössze az óceánok 7 százaléka van védett tengeri területként kijelölve vagy ajánlva, s ebből kevesebb mint 3 százalék tartozik halászati, bányászati és más élőhelypusztító tevékenységet tiltó vagy jelentősen korlátozó rendelkezés hatálya alá.

A tanulmányban azt vizsgálták, hogy milyen előnyök származnának ennek a területnek a legalább 30 százalékra növeléséből. A kutatók szerint ezt kellene elfogadnia a kormányoknak, amikor megállapodnak az új globális célokról, amelyek arra irányulnak, hogy megállítsák és visszafordítsák az emberek által a természetben okozott károkat.

A tanulmány vezető szerzője, Enric Sala, a National Geographic Society tudósa kiemelte, hogy az óceánok élővilága a túlhalászat, a klímaváltozás és a tengeri élőhelyek károsodása miatt hanyatlik világszerte. Hangsúlyozta, hogy ha az óceánok egészségesebbé válnának, az nyilvánvalóan az emberiségnek és a gazdaságnak is hasznára válna. És ezt nagyon gyorsan el lehetne érni, ha az óceánoknak legalább a 30 százalékát védett területté tennénk 2030-ra – tette hozzá.

Először végeztek olyan méréseket kutatók, amelyekkel megállapították, hogy az óceánok fenekét halászhálóval végigsöprő halászat milyen hatással van a klímára. Ez a halászati módszer évente átlagosan egy gigatonna karbonkibocsátással jár. Ez meghaladja az összes ország karbonkibocsátását, kivéve Kínát, az Egyesült Államokat, Indiát, Oroszországot és Japánt.

A tanulmány társszerzője, Trisha Atwood, az Utahi Állami Egyetem kutatója szerint a fenékhálós halászat – melynek lényege, hogy nehezékekkel ellátott hálókat vontatnak végig a tengerfenéken – károsítja a tengerfenéket, kiszabadítja az abban elraktározódott szén egy részét, amelyet aztán a mikrobák lebontanak, és szén-dioxiddá változtatnak.

A kutató hozzáfűzte, hogy egyelőre nem tudják, pontosan mennyi szén-dioxid jut vissza így a légkörbe, és ez mennyiben járul hozzá a klímaváltozáshoz.

A tanulmány szerint a tengerfenéki halászat okozta karbonfelszabadulás kockázatát 90 százalékkal történő csökkentéséhez elegendő lenne mindössze az óceánok 3,6 százalékán tiltani a gazdasági célú halászatot, elsősorban a tengermenti országok partjainak 370 kilométeres körzetében.

Az adatok szerint a tengerfenéki halászat okozta legnagyobb károsanyagkibocsátó országok közé tartozik Kína – amely az összes kibocsátás háromnegyedéért felelős –, továbbá Oroszország, Olaszország, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Hollandia, Norvégia, Horvátország és Spanyolország.

Atwood elmondta: ha egyebek mellett a Dél- és Kelet-kínai-tenger, a Jeges-tenger és az Adria nagyobb védettséget élvezne, az csökkenthetné a karbonkibocsátást és növelné a biodiverzitást.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a vonóhálós halászat visszaszorításával szén-dioxid-krediteket eredményezhet, ami lehetővé teheti a védett óceáni területek növelésének finanszírozását, és kompenzálhatja a gazdasági veszteségeket – írták a kutatók.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!