A korral együtt jelentősen csökkenhet a védettség a Sinopharmmal oltottak körében a Covid–19-megbetegedéssel szemben – állapította meg a Sarkadi Balázs akadémikus és Ferenci Tamás biostatisztikus vezette kutatócsoport most publikált vizsgálata. A szerzők kiemelik: ez az első nagy mintán, laboratóriumi körülmények között végzett ilyen kutatás publikációja, ami azért is hiánypótló, mivel a világ több mint 50 országában engedélyezték a kínai vakcina használatát, mégis a lakosság bizonyos köreit érintően kevés információ áll rendelkezésre annak hatásosságáról.

Antitest vizsgálat

Fazekas István

A kutatás emlékeztet: Magyarországon több mint egymillió ember kapta meg június végéig a kínai vakcinát, több mint felük (az első adagot megkapók 54,1 százaléka) közülük időskorú volt. A Sinopharm vakcina 3. fázisú vizsgálatáról szóló tanulmány ehhez képest csak május 24-én jelent meg, ám azon túl, hogy ez igazolta az oltóanyag hatásosságát, az derült ki, hogy a vizsgálatban részt vevők 84,4 százaléka férfi volt, 98,4 százalékuk még nem töltötte be a hatvanat, és mindegyikük egészséges volt (ennek definíciója sem derült ki a vizsgálati anyagból – emelte ki a most megjelent tanulmány). Ez szembemegy a többi, az EU-ban engedélyezett vakcina vizsgálatának módszereivel. Nemcsak a tudományos bizonyíték hiánya, hanem az elmúlt időszakban több ország tapasztalatai is azt jelezték, hogy az idősek esetében nem alakult ki védettség a Sinopharm beadását követően.

Sarkadi Balázs már április közepén arról beszélt, sürgősen meg kell kezdeni a kínai vakcinával oltottak immunitásának vizsgálatát, ekkortájt kezdődött el a most publikált kutatás. Ennek során 497 emberen végezték el a tesztet, közülük 450 felelt meg a kutatás feltételeinek.

Ezek a következők voltak: a vakcina két dózisának beadása után legalább 14 nappal vizsgálták a kórokozót semlegesítő antitestek jelenlétét, kizárva azokat, akiknek korábban igazoltan koronavírus-fertőzése volt. Az eredményeket életkor, nem és a második oltás óta eltelt idő függvényében vizsgálták meg.

A kutatók megállapítása szerint a nem és az idő kevéssé befolyásolja az antitestek jelenlétét, az életkor annál inkább:

amíg az 50 év alattiak esetében az antitestek a vizsgált személyek 90 százalékánál jelen voltak, a 60 év felettiek 25 százalékánál, a 80 év felettiek felénél egyáltalán nem indult be az antitesttermelés, 60 éves korban pedig már a vizsgált alanyok 60–75 százalékánál alacsony antitestszámot állapítottak meg.

Antitest vizsgálat

Fazekas István

Ellenőrzésképpen 45, a Pfizer mRNS-alapú vakcinájával oltott személy esetében is megvizsgálták az antitesttermelést, pontosan 28 nappal a második adag beadását követően. A kutatók szerint az antitestek száma csökkenhetett az életkorral a Pfizerrel beoltottak esetében is, ám az utóbbiak körében nem találtak olyat, akinél egyáltalán ne jelent volna meg.

A kutatók felhívják arra a figyelmet: jelenleg igen nehéz vizsgálni a közvetlen összefüggést a Covid–19-betegség kialakulása, a súlyos megbetegedés, netán az elhalálozás és az antitestek jelenléte között, ám mégis ez tűnik a legjobban dokumentált és a leggyorsabb módszernek a vakcina hatásosságának vizsgálatára, különösen ha azt szigorú, laboratóriumi körülmények között végzik, mint ebben az esetben.

Jelentős veszélyt hordoz magában az, hogy ha az antitesttermelés hiánya gyengébb védelmet jelent a betegség ellen, miközben a Sinopharmmal oltott idősek úgy érezhetik, és úgy tekintik őket, mint akik védettek a Covid–19-fertőzés ellen, a hamis ígéret ugyanis hozzájárulhat a betegség terjedéséhez a nagy mértékben sérülékeny csoporton belül

– állapítják meg a szerzők.

Hasonló aggodalmat fogalmazott meg néhány nappal ezelőtt Erdei Anna immunológus, az MTA főtitkár-helyettese, aki szerint ingyenesen biztosítani kellene az erre irányuló tesztet a Sinopharmmal oltott idősek számára, és ha nincs meg a megfelelő antitestszám, akkor harmadik oltást kell beadni. Gulyás Gergely a kormányinfón a tudós véleményét felelőtlennek nevezte, ehhez képest a harmadik oltásról nem sokkal később a kormány is döntött – nem említve azt, hogy ennek bármi köze lenne a kínai vakcinával kapcsolatos aggályokhoz. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának első embere a hétvégén azt is közölte: a harmadik oltásnál keverik a vakcinákat, vagyis aki korábban Sinopharmot kapott, az mRNS-alapú oltóanyagot kaphat harmadiknak, és fordítva. Ezzel kapcsolatban a Pfizer magyarországi vezetője és Karikó Katalin, az mRNS-technológia kidolgozójaként ismert magyar származású kutató is kétségének adott hangot, mondván az mRNS-vakcinák beadása után nem érdemes vektoros vagy a vírus elölt változatát tartalmazó (a Sinopharm is ezen technológia alapján készült) oltóanyagot beadni.

Ellenőrzés a Sinopharm laborjában, Pekingben 2020. április 10-én

AFP

Az antitest jelenlétét korábban több magyarországi kutatás is vizsgálta önkéntes alapon, mind az öt elérhető vakcina esetében. A Semmelweis Egyetem vizsgálata is azt mutatta ki, hogy a kínai vakcina esetében volt a legalacsonyabb az antitesttel rendelkező oltottak aránya, az ott vizsgált 881 Sinopharmmal oltott ember közül átlagosan 84 százaléknál mutatták ki az antitest jelenlétét, 60 éves kor fölött pedig ez az arány 82 százalékos volt. Hasonló vizsgálatot rendelt meg a főváros is, az abban résztvevők 23,9 százalékánál nem alakult ki védettség.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.