szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az akadémikus a vizsgálat eredményétől függően azt is szükségesnek tartaná, hogy a nem megfelelő immunitást szerző embereknek adják be a Pfizer vagy a Moderna vakcináját.

Magyarországon sürgősen kutatást kellene indítani annak kiderítésére, hogy a kínai Sinopharm vakcinával oltott emberek közül hányan és milyen mértékben szereznek immunitást a koronavírus-fertőzés ellen – javasolja a hvg.hu-hoz eljuttatott tudományos összefoglalójában Sarkadi Balázs akadémikus, orvos-biológus. A kutató professzor – nyilván mindenki máshoz hasonlóan – azt tartaná a legjobb esetnek, ha az aggodalom felesleges, és a Sinopharm vakcina igen magas százalékban pozitív antitest-teszteredményt és megfelelő védettséget ad a betegség ellen. Ez egyben sokat segítene a kételyek eloszlatásában.

A kételyeket az okozza, hogy arról érkeznek hírek: a Sinopharm vakcina több esetben (és itt érdemes hangsúlyozni: nem tudjuk, mekkora arányban) nem eredményez sem jelentős immunválaszt, sem védettséget a Covid–19 ellen. Sajnálatosan kevés a szakmai publikáció, így csak a sajtóhírekből derül ki, hogy ahol már széles körben alkalmazzák a Sinopharm vakcinát, számos esetben a második oltás után sem keletkezik hatékony védettség. Ilyen hírek érkeztek például az Egyesült Arab Emirátusokból, Szerbiából, illetve magából Kínából is.

A gyártó szerint az eredeti vírusváltozat elleni védettségi arány is csak 70–78 százalék közötti, de a brit variáns elleni védettség akár 60 százalékra csökkenhet, míg a Pfizer–BionTech és a Moderna vakcinák csaknem teljes védelmet adnak a brit változat ellen is. A vírusváltozatok genetikai elemzéséből – a szekvenálásból – származó hivatalos adatok szerint is Magyarországon igen magas arányban fordul elő a brit variáns. Ez is szerepet játszik a betegség harmadik hullámának súlyosságában.

A Sinopharm vakcina körüli kérdések háttere, hogy a hatékonyságát sem a magyar, sem az európai hatóságok nem vizsgálták, hazai engedélyezése egy rendelet alapján történt meg. A WHO jelenleg is csak vizsgálja a hatékonyságot, egyelőre nem adott ki vészhelyzeti engedélyt sem. Az Emirátusokból érkező hírekből nem derül ki, hogy a beoltottak mekkora hányadánál lehet szükség további oltásra. Szerbiában néhány tucatnyi esetről beszélnek.

Azt sem tudni, mi lehet az oka annak, hogy egyesek másképp reagálnak a vakcinára, vagyis kiknél lehet ellenjavallt az alkalmazása. Nem erősítette a bizalmat, hogy az utóbbi napokban egy kínai illetékes gyengének minősítette az elölt vírussal működő Sinopharm vakcina és a hasonló kínai termékek hatékonyságát – majd az illető hamar visszatáncolt a mondottaktól.

A hazai adatok egyelőre – ahogyan a tudósok besorolják – „anekdotikusak“, hiszen nem történt érdemi, szélesebb körű vizsgálat. Meg nem erősített és egyelőre meg nem erősíthető, ugyanakkor az említett külföldi hírekkel egybecsengő értesülések szerint azonban a Sinopharm vakcinával oltott páciensek közül többeknek a szervezetében a második oltás után sem volt mérhető ellenanyag. Több esetben a Sinopharm vakcinával oltott emberek megfertőződtek a vírussal és klinikai kezelésre szorultak.

Egyelőre nincs ok annak feltételezésére, hogy a Sinopharm vakcina az oltottak többségénél ne lenne hatásos. Ha azonban jelentős azoknak a pácienseknek a száma – érvel a biokémikus –, akiknél nem hatékony, nem okoz védettséget, akkor ez hamis biztonságérzést okoz az oltottaknál, és csökkenti a nyáj-immunitás kialakulásának lehetőségét, veszélyezteti a járvány kezelését.

„Mindezek alapján az a javaslatom – írja Sarkadi professzor – , hogy Magyarországon sürgősséggel el kellene indítani egy kutatást a Sinopharm vakcinával oltott páciensek antitest-alapú és sejtes immunitásának vizsgálatára. Azt javaslom, hogy legalább 100 (de lehetőleg többszáz) Sinopharm, illetve Pfizer–BionTech vakcinával megfelelő ideje beoltott pácienst bevonva meg kellene vizsgálni:

1. az anti-COVID antitest szintet először egy alkalmas gyorsteszttel (pl. a Cellex antiS/N, IgM és IgG teszt), majd

2. a gyorstesztben negatív eredményt adó személyeknél el kellene végezni a mennyiségi antitest mérést,

3. a fenti mérésekben negatív eredményt adó esetekben el kellene végezni a megfelelő tesztet a sejtes immunválasz felmérésére.

A valamennyi mérésben negatív eredményt mutató pácienseket újra kellene oltani Pfizer–BionTech vagy Moderna vakcinával.“

A javasolt tesztek idehaza mind elérhetőek, most is alkalmazzák őket. A szakmai szöveghez annyi magyarázat kívánkozik, hogy az immunrendszer felkészültségét nemcsak a sokat emlegetett, és a tesztelésben nagyobb szerepet játszó antitestek száma jelzi, hanem fontos bizonyos sejtek védekezőképessége is, ezért szerepel a javaslatban mindkét fajta immunitás vizsgálata.

„Ilyen projektet csak az a szervezet tud elindítani, amely a megfelelő oltási adatok birtokában van, és a vizsgálatokra vissza tudja hívni a pácienseket“ – teszi hozzá a professzor, mi pedig azt tehetjük hozzá, hogy az illetékes állami szervek nyilván magukra ismerhetnek, ha akarnak. „Ugyancsak szükséges a vizsgálathoz a klinikai eseteknek (az oltottak megbetegedésének) a felmérése és megfelelő etikai engedély is. A beoltottak megbetegedése esetén feltétlenül el kellene végezni a vírusmutációk vizsgálatát, hogy azonosítani lehessen a megbetegedéseket okozó vírusvariánst. Így adatok nyerhetők a védettség hiánya és a terjedő vírusvariánsok kapcsolatára vonatkozóan is. Maga a vizsgálat viszonylag alacsony költséggel elvégezhető lenne.“

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!