szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A barlangszindróma nevű jelenség kutatók szerint mindazokra ráillik, akik szoronganak attól, hogy a korábbi életritmusuk szerint éljenek és kommunikáljanak másokkal. A tünetet a koronavírus-járvány utózöngéjének tartják.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

A koronavírus-járvány első hulláma óta vizsgálják a kutatók, hogy az milyen hatásokat okozott az egyén mindennapjaiban. Nem elsősorban egészségügyi vagy gazdasági változásokra kíváncsiak, a kutatási terület a pandémia és a bezártság pszichés következményeit elemzi. Az IFL Science szerint abban pedig valamennyi szakértő egyetért, hogy a járvány többeket nagyon megviselt, és ehhez ma már tünetek is társulnak.

Ez utóbbiak sorolható az úgynevezett barlangszindróma is, amelynek nincs külön orvosi leirata. A jelenség viszont ettől függetlenül is érdekes (és kissé ijesztő is). Ez a fajta probléma ugyanis azokat sújtja, akik az átlagosnál nehezebben viselték a karantént, ennek végeztével azonban nem képesek visszatérni a korábbi életükhöz.

A portál idézi az Amerikai Pszichológiai Társaság márciusi felmérését is, melyben a megkérdezettek 49 százaléka számolt be arról, hogy nyugtalanság tölti el, ha arra gondol, hogy újra kapcsolatba kell lépjen a kinti világgal és az emberekkel. Ez az érzés különösen erős volt az afroamerikaiak és a spanyol ajkúak körében.

Steven Taylor, a kanadai Brit Columbia Egyetem pszichiátere már 2020 májusában felfigyelt rá, hogy a koronavírus-járvány világszerte növelte a szorongásos esetek számát. A jelenséget az úgynevezett hikikomorihoz hasonlította, amely egy már létező probléma. Ennek lényege, hogy az emberek nem szívesen hagyják el az otthonukat, és általában igyekeznek elszigetelődni a többi embertől.

Taylor azt is hangsúlyozta, hogy a 2002-es, illetve 2004-es SARS-járvány idején is tapasztalhatók voltak pszichés elváltozások, de akkor elsősorban a PTSD, vagyis a poszttraumás stressz szindróma volt jellemző. A kutatáshoz a betegségen átesettek beszámolóit vették alapul. Az érintettek nagyjából fele pedig úgy nyilatkozott, hogy a PTSD-hez hasonló tüneteket éreznek magukon. A kutatók szerint az ilyenek általában a tragikus események hatására alakulnak ki valakinél, például azért, mert elveszíti egy családtagját.

A kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy ha a világjárvány után szorongónak vagy kiégettnek érzi magát, az tulajdonképpen normális, hangozzon bármennyire furcsán. A szindróma ellen pedig különféle módszerekkel lehet tenni: ide tartozik többek közt a rendszeres testmozgás, a meditáció és a másokkal való kapcsolatteremtés.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!