Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Egyszerre három űrszonda lesz a Vénusz körül ezekben a napokban: az Európai Űrügynökség (ESA) két missziója fékez le az égitest közelében, a japán Akacuki már régebb óta kering Vénusz körüli pályán.
Hétfőn és kedden a Solar Orbiter és a BepiColombo repül el a Vénusz mellett, hogy missziójuk célja felé tartva lefékezzenek. Az, hogy a találkozó megvalósul, az egyes missziók csúszásainak köszönhető.
„Nem szándékosan terveztük így, de a tudósok most nagyon boldogok, mert három különböző szemszögből szerezhetnek így adatokat a Vénuszról, ami igazi újdonság. Az égitest három eltérő szögből való megfigyelése egyszeri lehetőség” – mondta Simon Plum, az ESA darmstadti irányítóközpontjának vezetője. (Innen irányítanak az ESA jelenlegi 25 műholdjából 22-t.)
A Solar Orbiter hétfőn reggel 6 óra 42 perckor repült el a Vénusz mellett 7995 kilométer távolságban. Kedden a BepiColombo 15 óra 48 perckor teszi ezt, a bolygó felszínétől mérhető legkisebb távolsága mindössze 550 kilométer lesz. Ez csak kicsivel több, mint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és a Föld távolsága.
A Vénusz légköre a Német Űrkutatási Központ (DLR) szerint főleg szén-dioxidból áll, ami jelentős üvegházhatást eredményez. A bolygón a hőmérséklet ezért éjjel-nappal 470 Celsius-fok körül van. A japán Akacuki szonda a légkör összetételét vizsgálja. A Max Planck Naprendszerkutató Intézet szerint a BepiColombo és a Solar Orbiter is értékes adatokat gyűjt erről.
A Vénusz melletti elhaladáskor nem lesz lehetősége az irányítóközpontnak arra, hogy beavatkozzon, de Plum szerint a manővereket jól előkészítették. Váratlan események mindig történhetnek, de az összeütközés ezért teljes biztonsággal kizárható – mondta.
A BepiColombo 2018 októberében kezdte meg utazását, amely hét éven át fog tartani céljáig, a Merkúrig. A fedélzetén lévő két műholddal 2025 decemberétől fogja vizsgálja az égitest felszínét és mágneses mezejét. A kétmilliárd eurós európai-japán közös projekt a Naprendszer eredetének megismerését szolgálja.
Az ESA és az amerikai űrügynökség, a NASA közös projektje keretében 2020 februárjában indult útnak a floridai Cape Canaveralból a 1,5 milliárd euróba kerülő Solar Orbiter űrszonda, fedélzetén 10 tudományos műszerrel. Célja, hogy új ismereteket szerezzen a Napról és annak mágneses mezejéről. A tervek szerint 42 millió kilométerre közelíti meg a Napot.
A Solar Orbiter már elkészítette az első felvételeket a Nap légkörének részecskekitöréseiről. (A képeket itt találja, érdemes megnézni őket.) Ezek az erős napszelek befolyásolják az űridőjárást is. A légkörrel rendelkező bolygóknál a részecskék sarki fényt okoznak, de akár technikai problémákat is előidézhetnek, például károkat okozhatnak a műholdakban vagy meghibásodást a navigációs rendszerekben.
A szondák útjuk során többször fognak elrepülni bolygók mellett, hogy lefékeződjenek. A Solar Orbiter novemberben utolsó alkalommal repül el a Föld mellett. Ezen manőverek nélkül a szondák egyre jobban felgyorsulnának a Nap felé a csillag gravitációs ereje miatt és nagy valószínűséggel elszáguldanának mellette. „Le kell őket fékeznünk, hogy megfelelő röppályára állhassanak” – mondta Plum.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Az alig egy héten belüli, immár negyedik esetről, ami még szombaton történt, egy fideszes fővárosi politikus tett közzé videót.
Horváth László nem ellensége a fesztiváloknak úgy általában, vannak köztük jók is, például az MCC Feszt.
A miniszterelnök üzent: „Kijev, Brüsszel, Tisza – együtt akarják megbuktatni a magyar kormányt”, de ezt nem hagyja szó nélkül.
Az elnök rajongója, Laura Loomer aktivistaként szenteli az életét annak, hogy leleplezze azokat, akik nem eléggé lojálisak Trumphoz.
Árvízvédelem, Budapest–Belgrád vasútvonal és kórházfejlesztés.