Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A Covid-19-betegségnek ugyanannyi amerikai áldozata lett mostanra, mint az 1918-19. évi spanyolnátha-járványnak volt: körülbelül 675 ezer – mutatott rá az AP amerikai hírügynökség.
Egy évszázada az Egyesült Államok népessége pontosan a harmada volt a mainak, ami azt jelenti, hogy az influenza a lakosság számához viszonyítva halálosabb volt, mint a koronavírus. A Covid-19-válság azonban önmagában is hatalmas tragédia, tekintettel mindenekelőtt arra, hogy a tudományos ismeretek hihetetlenül fejlődtek azóta, és a mostani járványban nem használták ki az elérhető vakcinák nyújtotta maximális lehetőségeket.
Lehetséges, hogy a spanyolnáthához hasonlóan a koronavírus sem tűnik el teljesen a hétköznapokból. Ehelyett a tudósok abban bíznak, hogy közepes szezonális probléma lesz, amikorra az emberek immunrendszere megerősödik a védőoltások és az ismételt fertőzések révén, ami időbe telhet. „Reméljük, hogy olyan lesz, mint a nátha, de erre nincsen garancia” – mondta Rustom Antia, az Emory Egyetem biológusa, aki szerint ez az optimista forgatókönyv néhány év múlva megvalósulhat.
Egyelőre azonban a világjárvány továbbra is nyomás alatt tartja az Egyesült Államokat és a világ többi részét.
Míg a delta variáns okozta új fertőzések feltehetően elérték a csúcspontot, a halálesetek száma az Egyesült Államokban meghaladja napi átlagban az 1900-at, ami március óta a legmagasabb szint. A járvány kezdete óta több mint 675 ezer igazolt halálos áldozata volt a Covid-19-nek a Johns-Hopkins marylandi egyetem hétfő esti adatai szerint, bár a tényleges szám feltehetően ennél magasabb. A tél a járvány újabb belobbanását hozhatja, a Washingtoni Egyetem modellezése szerint további 100 ezer amerikai halhat meg a koronavírus okozta betegségben január elsejéig.
Az 1918-19. évi influenza-világjárvány világszerte 50 millió emberéletet követelt, amikor a világ népessége a mostaninak a negyede volt. A Covid-19-be hétfő estig 4,69 millióan haltak bele világszerte. A spanyolnátha amerikai halálos áldozatainak száma durva becslés, tekintettel a korszak pontatlan statisztikai módszereire, illetve arra, hogy nem voltak tudományos ismeretek a betegség okának megállapítására. A 675 ezres adat az amerikai Betegségellenőrző és Megelőző Központtól származik.
A Covid-19 gyengülhet, amint a vírus fokozatosan mutálódik, és egyre több ember immunrendszere tanulja meg a legyőzését. Az oltás és a túlélt fertőzés az immunrendszer javításának legfőbb eszközei. Az anyatejjel táplált gyerekek is kaphatnak bizonyos védettséget az anyjuktól. Hasonló történt a H1N1 influenzavírussal, a spanyolnátha-járvány okozójával is. Túl sok védett emberrel találkozott, és a mutáció révén feltehetően meggyengült. A H1N1 jelenleg is kering a világban, de győzött a fertőzöttség és a védőoltás révén megszerzett védettség. Jelenleg az éves influenza elleni védőoltás megvéd a H1N1 és több más influenzavírus-törzs ellen. Az influenzának évente 12 ezer és 61 ezer amerikai esik áldozatul, de átlagosan tekintve szezonális és kezelhető probléma.
A Covid-19 előtt az 1918-19. évi spanyolnáthát tekintették az emberi történelem legpusztítóbb világjárványának. Egyelőre nem tudni, hogy mostani járvány végzetesebbnek bizonyul-e majd – mutatott rá az amerikai hírügynökség. A világban az átoltottság az Our World in Data tudományos online kiadvány szerint nagyjából 43 százalékos, egyes afrikai országokban azonban csak most kezdik meg beadni az első oltásokat.
„Tudjuk, hogy minden világjárvány véget ér” – mondta Jeremy Brown, a Nemzeti Egészségügyi Intézet sürgősségi kutatások igazgatója, egy influenzáról szóló könyv szerzője. „Rettenetes dolgokat tudnak végezni, amíg tombolnak. A Covid-19 kevésbé halálos lehetett volna az Egyesült Államokban, ha gyorsabban oltják be az embereket, és még mindig van lehetőségünk (az oltáshoz) fordulni” – mondta Brown. „Gyakran elfeledkezünk arról, milyen szerencsések vagyunk, hogy ezek a dolgok a rendelkezésünkre állnak.”
A koronavírus lassabban mutálódik, mint az influenzavírus, így több konkrét célpontot nyújt a védőoltáshoz – mondta Marie Kimball, a Washingtoni Egyetem nyugalmazott járványügyi professzora. Azoknak, akik inkább a fertőzéstől remélik a védettséget, mint az oltástól, Kimball azt üzente: „Az a baj, hogy a védettség megszerzéséhez túl kell élni a fertőzést. Egyszerűbb elmenni a patikába, és beadatni az oltást.”
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
