A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók azonosítottak egy kelet-ázsiai eredetű harmadik ősi népesség jegyeit, amely mintegy 1700 éve érkezhetett a szigetországba és segített forradalmasítani a japán kultúrát.

A kutatók 17 japán őslakos maradványaiból nyert DNS-t elemeztek. A legidősebb maradványok kilencezer évesek, a legfiatalabbak 1700 éves voltak. A kapott eredményt összehasonlították a mai japán emberek genetikai adataival.

Korábban már bizonyítást nyert, hogy két ősi csoport emberei adják a japánok genetikai őseit. Az első csoport a dzsómon kor emberei, akik a mintegy tízezer évig tartó csiszoltkő-korszak idején vadászó-halászó, gyűjtögető életet éltek, földbe mélyített veremházakba laktak. A kort zsinórmintás agyagedényeikről nevezték el, amelyek némelyike több mint 12 ezer éves, azaz a legelső ilyen edények a világon.

A második csoport egy északkelet-ázsiai eredetű populáció, amely Kr.e. 900 körül érkezhetett a szigetekre és magával hozta a rizstermesztést a jajoi kor idején.

A mai japánok génjeinek 13-16 százaléka vezethető vissza ezen csoportokhoz.

Eredetük 71 százaléka azonban egy harmadik ősi kelet-ázsiai eredetű csoporthoz kötődik, amely mintegy 1700 éve érkezett és amely a kofun kor kezdetét jelzi. A kofun kor követi a jajoi kort, körülbelül 250-től 538-ig tartott. A kofun szó a korra jellemző halomsírokat takarja. Ezek az emberek számos kulturális újítást hoztak és fejlesztették a központosított hatalom rendszerét. Ezen emberek főként a Kína lakosságának nagy részét kitevő hanokra hasonlítottak.

„Felfedezésünk azért jelentős, mert átírja a modern japánok eredetéről szóló ismereteinket” – mondta Nakagome Sigeki, a dublini Trinity College genetikusa, a tanulmány társszerzője.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.