A Harvard Egyetem kutatóival fogott össze a Samsung, hogy az emberi agyat utánzó, annak teljesítményét nyújtó áramköröket hozzanak létre.
Az emberi agy működésének leutánzása már évek óta foglalkoztatja a kutatókat, korábban például az Intel is mutatott be olyan lapkát (Loihi néven), amelyen a megszokott logikai kapuk helyett neuronszerű egységek végzik a számításokat.
Az ilyesfajta, úgynevezett neuromorf mérnöki tevékenységnek azonban gátat szabott, hogy keveset tudtak arról, hogyan kell nagyszámú idegsejtet együtt bekötni ahhoz, hogy létrehozzák az agy magasabb rendű funkcióit.
A Samsung és a Harvard Egyetem kutatói más utat választottak, ami leginkább a számítástechnikában elterjedt „copy-paste” (másolás-beillesztés) szópárossal jellemezhető. Az agyban rengeteg idegsejt van, ezek összeköttetései felelősek a számítási teljesítményért és a memóriáért. A szakemberek szerint ezt az idegsejt-kapcsolódási térképet kellene lemásolni (copy), majd beilleszteni (paste) nagysűrűségű, 3D-s szilárdtest-memóriák hálózatába.
Ezzel a módszerrel olyan memóriachipeket lehetne készíteni, amelyek megközelíthetnék az agy egyedi számítási tulajdonságait, beleértve a kis teljesítményigényt, a gyors tanulást, a megismerés képességét és a környezethez való alkalmazkodást. A kutatók elképzelése szerint minden memóriát úgy kellene programozni, hogy a vezetőképessége az emberi agy egyes memóriakapcsolatainak erősségét reprezentálja. A másolt idegsejt térkép a későbbiekben akár kereskedelmi célú flash-memóriákba vagy akár új memóriákba, például RRAM-okba (rezisztív véletlen hozzáférésű memóriákba) is beilleszthető lehetne.
Ez azonban igencsak nagy kihívás, ugyanis az emberi agy több mint 100 milliárd idegsejtet tartalmaz, ezerszer több szinaptikus kapcsolattal, így a végső neuromorf chip körülbelül 100 billió memóriaegységet igényelne. Szinte elképzelhetetlen ennyi memória egyetlen chipre integrálása, azonban a memóriák 3D integrációja, amely kutatásoknak épp a Samsung az éllovasa, ezt is lehetővé tehetné.
Fölöttébb izgalmas és ambíciózus kutatásról van szó, ami – jegyzi meg Donhee Ham, a Samsung Advanced Institute of Technology (SAIT) munkatársa – a mesterséges intelligencia, az idegtudomány és a félvezető technológia határait súrolja.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
