Az emberi agy működésének leutánzása már évek óta foglalkoztatja a kutatókat, korábban például az Intel is mutatott be olyan lapkát (Loihi néven), amelyen a megszokott logikai kapuk helyett neuronszerű egységek végzik a számításokat.

Az ilyesfajta, úgynevezett neuromorf mérnöki tevékenységnek azonban gátat szabott, hogy keveset tudtak arról, hogyan kell nagyszámú idegsejtet együtt bekötni ahhoz, hogy létrehozzák az agy magasabb rendű funkcióit.

A Samsung és a Harvard Egyetem kutatói más utat választottak, ami leginkább a számítástechnikában elterjedt „copy-paste” (másolás-beillesztés) szópárossal jellemezhető. Az agyban rengeteg idegsejt van, ezek összeköttetései felelősek a számítási teljesítményért és a memóriáért. A szakemberek szerint ezt az idegsejt-kapcsolódási térképet kellene lemásolni (copy), majd beilleszteni (paste) nagysűrűségű, 3D-s szilárdtest-memóriák hálózatába.

Ezzel a módszerrel olyan memóriachipeket lehetne készíteni, amelyek megközelíthetnék az agy egyedi számítási tulajdonságait, beleértve a kis teljesítményigényt, a gyors tanulást, a megismerés képességét és a környezethez való alkalmazkodást. A kutatók elképzelése szerint minden memóriát úgy kellene programozni, hogy a vezetőképessége az emberi agy egyes memóriakapcsolatainak erősségét reprezentálja. A másolt idegsejt térkép a későbbiekben akár kereskedelmi célú flash-memóriákba vagy akár új memóriákba, például RRAM-okba (rezisztív véletlen hozzáférésű memóriákba) is beilleszthető lehetne.

Ez azonban igencsak nagy kihívás, ugyanis az emberi agy több mint 100 milliárd idegsejtet tartalmaz, ezerszer több szinaptikus kapcsolattal, így a végső neuromorf chip körülbelül 100 billió memóriaegységet igényelne. Szinte elképzelhetetlen ennyi memória egyetlen chipre integrálása, azonban a memóriák 3D integrációja, amely kutatásoknak épp a Samsung az éllovasa, ezt is lehetővé tehetné.

Fölöttébb izgalmas és ambíciózus kutatásról van szó, ami – jegyzi meg Donhee Ham, a Samsung Advanced Institute of Technology (SAIT) munkatársa – a mesterséges intelligencia, az idegtudomány és a félvezető technológia határait súrolja.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.