Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Az indoklásban a Nobel-díjat odaítélő bizottság kifejtette, hogy több kutatási terület és iparág is attól függ, hogy a vegyészek képesek-e olyan molekulákat építeni, amik rugalmas és tartós anyagokat képezhetnek, energiát tárolhatnak az elemekben, vagy gátolhatják a betegségek terjedését. Ehhez a munkához katalizátorokra van szükség, melyek olyan anyagok, amelyek szabályozzák és felgyorsítják a kémiai reakciókat anélkül, hogy a végtermék részévé válnának.
A kutatók sokáig úgy vélték, hogy kétféle katalizátor áll rendelkezésre: fémek és enzimek. A most elismert két tudós 2000-ben, egymástól függetlenül kifejlesztett egy harmadik típusú katalízist. Ezt aszimmetrikus organokatalízisnek nevezik, és kis szerves molekulákra épül.
„Ez a katalíziskoncepció olyan egyszerű, amennyire zseniális, és tény, hogy sokan azon tűnődtek, miért nem gondoltunk rá korábban” – mondta a díjazottak szerdai bejelentésén Johan Åqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.
A szerves katalizátorok stabil szénatomrendszerrel rendelkeznek, amelyekhez aktívabb kémiai csoportok kapcsolódhatnak. Ezek gyakran tartalmaznak olyan általános elemeket, mint az oxigén, nitrogén, kén vagy foszfor. Így aztán környezetbarátnak mondhatók és olcsón előállíthatók.
A szerves katalizátorok használatának gyors elterjedése elsősorban annak köszönhető, hogy képesek aszimmetrikus katalízist hajtani. Amikor molekulákat építenek, gyakran előfordulnak olyan helyzetek, amikor két különböző molekula képződhet, amelyek – akárcsak a kezeink – egymás tükörképei. A vegyészek gyakran csak egyet akarnak ezek közül, különösen gyógyszerek gyártásakor.
Az organokatalízis elképesztő sebességgel fejlődött 2000 óta. Benjamin List és David MacMillan továbbra is vezető szerepet töltenek be ezen a területen, és bebizonyították, hogy a szerves katalizátorok felhasználhatók a kémiai reakciók sokaságának meghajtására. Ezeknek a reakcióknak a segítségével a kutatók most hatékonyabban készíthetnek bármit az új gyógyszerektől a molekulákig, amelyek fényt képesek elfogni a napelemekben. Ily módon a szerves katalizátorok hozzák a legnagyobb hasznot az emberiség számára – áll a Nobel-díjat odaítélő bizottság közleményében.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
