Ebből az időszakból származó kormot találtak ugyanis az Antarktiszon, a tudósok kifejlesztett modelljük segítségével pedig rekonstruálni tudták a koromrészecskék útját a légkörön át. A Nature tudományos folyóiratban publikáló osztrák és norvég szakértők megállapították, hogy a korom új-zélandi erdőtüzekből származik.

Amerikai kutatók már néhány évvel ezelőtt magas koromkoncentrációra bukkantak az antarktiszi félszigeten vett jégfuratban, mely az 1300 körüli időszakból származik. A maorik ekkorra benépesítették Új-Zélandot és a kutatók azt feltételezik, hogy a koromlerakódások onnan származnak, mivel az őslakosok leégették az erdőket. Az Antarktisz keleti részén ellenben nem találtak ilyen lerakódásokat.

A vizsgálat során egy új számítógépes modellt használtak, melyet a Bécsi Egyetem meteorológiai és geofizikai tanszékének kutatója, Andreas Stohl és a Norvég Légkutató Intézet (Norwegian Institute for Air Research, NILU) munkatársai fejlesztettek ki. Ez lehetővé teszi, hogy rekonstruálják a történelmi idők jégfuratokban kimutatható emissziójának vándorlását.

Jack Triest

A furatok alapján végzett visszamenőleges számítások kimutatták, hogy az antarktiszi félsziget lerakódásai és az Antarktisz keleti területéről ugyanebből az időszakból származó lerakódások hiánya csak Patagóniából, Tasmániából és Új-Zélandról származó koromemisszióval magyarázható – közölte Stohl. Az északabbra lévő régiókat Afrikában, Ausztráliában és az Amazonas területén a kutatók kizárták: ha onnan származna a korom, az Antarktisz keleti részén is lennének lerakódások.

A modell alkalmazása során a tudósok abból indulnak ki, hogy a részecskék utazásának klimatológiája 700 éve sem különbözött jelentősen a jelenlegitől. Ez abból is látható, hogy az Antarktiszon a csapadékviszonyok alig változtak. ćKisebb eltérések az eredményeket alig befolyásolnák, a cirkuláció mintázatának nagymértékű változása kizárható” – fejtette ki Stohl.

Hallgassa meg a kivihangot, amiért nagyon odavannak Új-Zélandon

A digitalizációt elutasító kisvállalkozások nagy része vélhetően unja, hogy az üzleti cikkek évek óta rá akarják beszélni arra, hogy megtegye, amihez semmi kedve, és forgassa fel a mindennapjait. Pedig még 2021-ben sem kell páros lábbal berúgni az ajtót - cikkünkben megvizsgáljuk, mi az, amit ma már kötelező meglépni a vállalkozás érdekében, mi az, ami elvárás helyett előny, és mi az, ami hab lehet a digitális tortán.

Patagóniai, tasmániai és új-zélandi tavak üledékeinek elemzése csak Új-Zélandon mutatott ki faszénlerakódásokat 700 évvel ezelőtt. Ez egybeesik azzal, amikor a maorik benépesítették Új-Zélandot. A 6000 kilométerrel távolabb lévő antarktiszi félszigeten megnövekedő koromkoncentráció sem a véletlen műve.

Joe McConnell, az amerikai Nevada államban lévő renoi Sivatagkutató Intézet munkatársa, a tanulmány vezető szerzője azt mondta:

„az, hogy az emberek már 700 éve is jelentős változást okoztak az erdőégetéssel a légkör koromkoncentrációjában, nagyon meglepő”.

A tudósok számára a vizsgálat újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy az emberi tevekénység az eddig véltnél jóval régebb óta és jóval nagyobb mértékben befolyásolja a Föld légkörét és klímáját. Emellett újabb információt szolgáltat arról is, mikor érkeztek a maorik a korábban lakatlan Új-Zélandra. A jégfuratok elemzése segítségével megállapították, hogy a nagy területen végzett erdőégetések 1297 körül kezdődhettek. Az égetések célja mezőgazdasági területek létrehozása volt. A maorik érkezése előtt Új-Zélandot szinte kizárólag, nagyjából 80 százalékban őserdő borította – ma már csak kevesebb, mint 25 százalékát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.