A Journal of Heredity című tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerint az első eset, mely a kaliforniai kondor (Gymnogyps californianus) aszexuális reprodukciójáról számol be, holott az úgynevezett partogenézis más fajok esetében már ismert. Előfordul például cápáktól kezdve méheken át a komodói varánuszig számos fajnál.

Madaraknál viszont általában csak akkor történik meg, ha a nőstények nem állnak kapcsolatban hímekkel. Ebben az esetben viszont mindegyik nőstény kondor párosodott korábban hímekkel, 34 utód született a tojásaikból. Mindkét nőstény egy-egy termékeny hímmel élt együtt abban az időszakban is, amikor a partogenézissel fogant tojásokat rakta.

A szakértők úgy vélik, ez lehet a szűznemzés első olyan esete madárnál, amikor a nősténynek van kapcsolata hímmel. „A felfedezések nyomán felvetődik a kérdés, hogy ez vajon észrevétlenül megtörténhet-e más fajoknál is” – mondta Oliver Ryder, a tanulmány társszerzője, a San Diegó-i Állatkert vadvédelmi szervezetének genetikusa. A szervezet részt vesz a kaliforniai kondorok tenyészprogramjában, mely segített a kihalás széléről megmenteni a hatalmas keselyűket.

A háromméteres szárnyfesztávolságú kaliforniai kondorok Észak-Amerika legnagyobb repülő madarai. Egykoron nagy számban éltek a nyugati parton, az 1980-as évekre azonban már csak 22 példány maradt. Az amerikai kormány befogta és állatkertekben helyezte el őket, hogy fogságban szaporítsa az állatokat. San Diegóban mintegy 160 egyed kelt ki. Ma már több mint 500 kaliforniai kondor él, közülük nagyjából 300-at Kalifornia, Arizona, Utah államokban és Mexikóban engedtek szabadon.

A szűznemzést a széleskörű genetikai elemzések során fedezték fel, amikor a tenyészprogram keretében gyűjtöttek adatokat az élő és már elpusztult egyedek genetikai állományáról.

A vizsgált 467 hím kaliforniai kondor közül egy sem lehet a két fióka apja – állapította meg a tanulmány.

A kaliforniai kondorok akár 60 évig is élhetnek, ez a két fióka azonban beteges volt: az egyik csupán két évet élt, a másik kevesebb mint 8 évet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.