Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Az elmúlt időszakban kevesebb volt az influenzás megbetegedés, mint az megszokott az év ezen időszakában. Mindez a korábbi járványügyi korlátozások eredménye, hiszen a maszkviselés, a távolságtartás és a higiéniai alapszabályok betartása nemcsak a koronavírust, de a többi fertőzés terjedését is lelassította. Jelenleg azonban nagyon sok az akut légúti betegségben szenvedő kisgyerek Magyarországon, sokkal több, mint az előző években bármikor – hangsúlyozza a problémát a K&H.
Krivácsy Pétert, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi Betegellátó Osztály vezetője, a K&H gyógyvarázs zsűritagja szerint ennek feltehetően az az oka, hogy a hároméves kor alatti gyerekek az eddigi életük során gyakorlatilag csak minimálisan kerülhettek kontaktusba a légúti betegségeket okozó vírusokkal. Most viszont az online oktatás és a nyári szünet időszaka után az óvoda- és iskolakezdést követően a nagyobbak „hazavihetik” és továbbadhatják a kisebbeknek ezeket a kórokozókat. Természetesen nem a koronavírus okoz minden légúti megbetegedést, hiszen a jelenlegi, késő őszi időszakban jellemzően másféle vírusok is terjednek. Ilyen például az RSV (respiratory syncitial virus), amely egy alsó légúti vírusfertőzés, és elsősorban csecsemőket betegít meg.
100 százalékos hatékonyságú a Pfizer vizsgálata szerint a vakcinájuk a 12-15 évesek körében
A Pfizer összesen 2228, 12-15 év közötti pácienst vizsgált meg azután, hogy megkapták a védőoltás második adagját.
Bár a gyerekkori koronavírus-fertőzésről még messze nem tudunk mindent, az azonban biztos, hogy az esetek többségénél enyhébb tünetekkel jár, mint felnőttkorban. Nagy számban vannak olyanok is, akik akár tünetek nélkül esnek át a fertőzésen. Ennek ellenére a tesztelés többek között azért nagyon fontos, mert a koronavírus-fertőzésen átesettek gyerekek mintegy 10 százalékánál előfordul, hogy később kialakulnak poszt-Covid tünetek. Ilyenkor azonban az előzőleg elvégzett teszt hiányában nincs arra adat, hogy a gyerek valóban átesett-e, és pontosan mikor esett át a fertőzésen, így az orvosoknak nehezebb a megfelelő diagnózis és a gyógyuláshoz vezető optimális kezelési mód kiválasztása.
„Tévhit, hogy a náthát, az influenzát és a koronavírust a fellépő tünetek alapján biztosan meg lehet különböztetni. Ez a három betegség ugyanis, főként gyerekeknél olyannyira hasonló panaszokat képes okozni, hogy csakis a teszt az, ami egyértelműen eldöntheti, hogy a tipikusan „náthás” tünetek mögött koronavírus húzódik-e meg. Nagyon fontos ezért: ha egy gyereknél csak enyhe megfázásra utaló tünetek jelentkeznek, akkor is gyanakodjunk a koronavírusra, és teszteljük, főként akkor, ha van koronavírusos a környezetében” – hangsúlyozta Krivácsy Péter.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
