„Meg is nyugtat, vagy éppen felébreszt, jól kezdődik vele a nap” – így jógáznak Indiában és Magyarországon
A szerző 10 éve jógázik a jóga őshazájában, mesterfokozatot is szerzett jógatudományból Indiában. Szeretettel Delhiből sorozatunk írása.
A NASA, azaz az amerikai és az ESA, vagyis az Európai Űrügynökség közös munkája köszön vissza azon a felvételen, melyet egy újabb kozmikus remekműként tudunk elkönyvelni. A leköszönő Hubble által készített felvételen ugyanis az NGC 1755 jelű nyílt csillaghalmaz látható, de olyan pozícióban,
mintha egy csipetnyi só szóródott volna szét egy koromfekete vásznon.
A csillaghalmaz a Tejútrendszer egyik közeli szomszédjában, a Nagy Magellán-felhőben található, és igen hatalmas: az átmerője 120 fényév. E lenyűgöző méret ellenére az NGC 1755 a kisebb csillaghalmazok osztályába sorolható.
ESA/Hubble & NASA, A. Milone, G. Gilmore
A csillagcsoportosulásokat a gravitáció tartja egyben, és két nagy kategóriára oszthatók: az NGC 1755-öshöz hasonló kisebbek a nyílt csillaghalmazok, míg a nagyobbak az úgynevezett gömbhalmazok. A nyílt halmazokban fiatal csillagokat találni, míg a gigantikus gömbhalmazokban jóval idősebb égitesteket.
Hubble azért pillantott az NGC 1755 „szívébe”, hogy kiderítse, milyen csillagpopulációk fordulhatnak elő egyetlen halmazban. A csillagpopuláció olyan csillagok csoportja az ESA szerint, amelyek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, emellett értékes információt nyújtanak a csillagászoknak a csillagok születéséről, életéről és pusztulásáról.
A Magellán-felhőkben található halmazokat könnyű megfigyelni, mivel viszonylag közel vannak a Tejútrendszerhez.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
