A kutatók már egy ideje észrevették, hogy sok csillag párban jár, olyan kettős vagy többes rendszereket alkotva, amik tagjai egymás körül keringenek. De hogy hogyan néznek ki és működnek ezek a különleges rendszerek, az eddig nem volt ismert – a válaszhoz egy nemzetközi kutatócsoport került közelebb, amit Varga József, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezetett.
A foszfor jelenlegi tudásunk szerint az élet elengedhetetlen építőköve, amit a Napnál nagyjából 20-szor nagyobb csillagok állítanak elő. Legalábbis eddig így tudtuk.
Asztrofizikusok kulcsfontosságú bizonyítékot találtak olyan gravitációs hullámokra, amelyek éves-évtizedes időskálán rezegnek. Az Einstein elméletét igazoló felfedezést galaktikus kozmikus órák nagy rádiótávcsövekkel történő megfigyelése tette lehetővé – derül ki friss kutatásokból. A másfél évtized után eredményt hozó munkában az ELTE kutatói is részt vettek.
A 300 fényév átmérőjű „csillaggyár” az éjszakai égbolt egyik leglátványosabb objektuma.
Miután rovereket küldött a Holdra, landolt a Marson és saját űrállomását is építeni kezdte, Kína most a távoli csillagrendszereket igyekszik szemügyre venni. A Föld 2.0-t keresik.
Jól nézze meg az alábbi képet: hosszú évek kutatómunkája és rengeteg pénz eredménye.
Pár éve érdekes adatokat rögzítettek csillagászok, de csak most jöttek rá, mi volt az: összeütközött két csillag.
Ahogy a földi tudósok is képesek észlelni egy-egy exobolygó csillag előtti áthaladását, úgy kutatók szerint más rendszerekből is ráláthatnak a Nap előtt „mozgó” Földre. A szakemberek találtak is néhány helyet, ahonnan remek kilátás nyílik a bolygónkra. Csak azt nem tudni, figyel-e valaki.
Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzetével bővült a Tejútrendszerről készített legpontosabb térkép, amelynek készítésében az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közreműködtek.
A Csillagvizsgáló Blog szervezésében új, országos kezdeményezés született: asztrofotósok, amatőr csillagászok és szakértők járják majd a vidéket, hogy a csillagászatról beszélgessenek, érdekességeket osszanak meg egymással. A bemutatókhoz bárki csatlakozhat.
Igazán különleges formát vett fel két, egymásba olvadó csillag 150 fényévre tőlünk.
Szívfájdítóan szép animációs film készült egy skót művész asztalán.
Az MTI fotósa a Vajdahunyad vára felett kapta el a teliholdat.
A Földhöz közel és fényévekre tőlünk is rendre készít a NASA olyan fotókat, amelyekre nincsenek szavak. A legszebb felvételekből készült most egy válogatás.
Jó dolog este kiülni a kertbe vagy az erkélyre, és csak úgy bámulni a csillagos eget. Még többet láthatunk azonban belőle az alábbi Chrome-bővítménnyel.
Az NGC 1755 jelű csillagcsoport igazán különleges, amit most a NASA és az ESA is megpróbál bemutatni a Hubble által készített felvételen.
A déli égboltot szinte teljesen elfoglaló úgynevezett csillagfolyamot fedeztek fel a Bécsi Egyetem tudósai. A csillagfolyam viszonylag közel helyezkedik el, és legalább négyezer csillagból áll, melyek együtt mozognak az űrben kialakulásuk óta, vagyis mintegy egymilliárd éve.
Az Európai Űrügynökség nagyszabású projektjében naponta közel 50 millió csillag adatait vizsgálják, hogy a Tejútrendszer minden elemét feltérképezzék. Első körben több mint 1 milliárd csillagot mutattak be.
Fényszennyezettség nélkül káprázatos látványt nyújt a csillagos égbolt, de egy friss tanulmány szerint esténként már csak az emberek 20 százaléka gyönyörködhet benne. Európában sokkal rosszabb a helyzet.
Szombat éjszaka Révfülöpnél így ragyogtak a csillagok a Balaton felett.
