Egy a kutató-, halász- és turistahajókat nyomon követő vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a világ nagyjából 1500 kikötőjéből érkeznek hajók a Déli-sarkvidékre – írja a BBC.
„Ezek a hajók az egész világot bejárják. Ez azt jelenti, hogy szinte bárhonnan érkezhetnek potenciálisan invazív fajok” – mondta Arlie McCarthy, a Cambridge-i Egyetem kutatója. Az idegenhonos élőlények teljesen megváltoztathatnak egy ökoszisztémát: új élőhelyeket hozhatnak létre, és megnehezítik az antarktiszi állatok számára, hogy megtalálják saját helyüket – tette hozzá.
A tudósok szerint sokkal szigorúbb intézkedésekre van szükség, hogy a hajókon ne juthassanak a területre az Antarktisz élőhelyeit potenciálisan károsító fajok. A hajótesteket kamerákkal kellene megfigyelni és gyakrabban kell tisztítani.
A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) és a Cambridge-i Egyetem tudósaiból álló kutatócsoport műholdas adatokat és a nemzetközi hajózási adatbázist használva határozták meg az antarktiszi forgalom sűrűségét és a hajók kiindulási helyét. A kutatókat meglepte, hogy a hajók nem egy csak egy kiindulási hely és a célállomás között ingáznak, hanem mozgásuk során összekapcsolják az Antarktisz egyébként teljesen lakatlan, izolált területeit a világ több mint 1500 kikötőjével.
Minden tengeri faj, mely meg tud kapaszkodni a hajótesten és túléli az Antarktiszra tartó utat, invazív fenyegetést jelent. Különösen veszélyesek a kagylók, rákok, algák, mivel ezek a hajótesthez rögzítik magukat. A kagylók például megélnek a sarkvidéki vízben és könnyen terjednek. Vízszűrésükkel megváltoztatják a tengeri táplálékláncot és a körülöttük lévő víz összetételét is.
„Ez az utolsó hely a világon, ahol még nincsenek invazív tengeri fajok, szóval még van lehetőségünk megvédeni” – mondta a McCarthy.
Erre erősített rá a BBC-nek David Aldridge, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki szerint az Antarktisz őshonos fajai izoláltan éltek az elmúlt 15–30 millió évben, ezért az invazív fajok jelentik a legnagyobb fenyegetést a sarkvidék biodiverzitása számára.
A turizmus erősen szabályozott a régióban, a turistahajóknak biológiai védelmi protokollt kell követniük. A mostani vizsgálat szerint az antarktiszi területekre érkező látogatások 67 százaléka turisztikai jellegű. A kutatóhajók 21 százalékot, a halászhajók 7 százalékot tesznek ki.
Az Antarktiszi Utazásszervezők Nemzetközi Szövetsége szerint a 2019–2020-as szezonban több mint 70 ezren látogatták meg a régiót.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
