Az EU az elmúlt évtizedben sikertelenül próbálta visszaszorítani azon növényvédő szerek használatát, amelyek nagy kárt okoznak a természetben és a biodiverzitásban, nem mellesleg az emberi egészségre is veszélyesek. Magyarországon a folyók szennyezettsége az egyik fő probléma.
Ráadásul rögtön az első keresőexpedícióval, igaz, csak a harmadik gyűjtési helyszínen. A faj kipusztult Ausztriából, és jelentősen megfogyatkozott Nyugat-Európa több országában is.
Mikrobákról hallva fertőzések, betegségek jutnak az eszünkbe, azonban ez a világ sem fekete-fehér. Ideje átgondolni, újra definiálni a mikroorganizmusokról alkotott képet, ugyanis nem mindegyikük veszélyes a szervezetünkre, sőt, vannak közöttük kimondottan hasznosak is közöttük. Ausztrál kutatók adatbázisa egy fontos lépés a „rehabilitáció” területén.
Mit kezdhetnek a vállalkozások a természeti kockázatokkal? Mit rejt a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésen túl? Miért nehéz a beszállítói láncon végigverni a dekarbonizációt, de egyáltalán tényleg verni kell? Miért kérne egy profi vállalkozás nonprofit civilektől segítséget a fentiekhez? Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, a HVG Impact Talks konferenciájának kurátora és műsorvezetője nem csak a fenti kérdéseket részletezi, de azt is elárulja, miről kellene beszélni a fenntarthatóság helyett, és mi köze van nonprofit társadalmi vállalkozásának a legnagyobb hazai cégek fenntarthatósági lépéseihez.
Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?
Havi néhány percnyi munka és legalább egy erkély szükségeltetik a leendő méhecskegyámoktól.
Az idei túrkevei biodiverzitás napok sikere a japán szarvas-kullancslégy.
Tápiószelén található Európa egyik legnagyobb génbankja. Bordács Sándorral, a MATE adjunktusával beszélgettünk arról, miért fontos egy ilyen kutatóintézet, mivel járulhat hozzá ahhoz, hogy holnap is legyen mit ennünk vagy hogy legyenek árnyat adó fák.
Az erdők övezte falvak jobbak a biológiai sokféleségben, de még a városok erdős agglomerációs övezetei is rávernek a mezőgazdasági tájak közt fekvő kistelepülésekre, ha fajok számát nézzük. Igaz, itt van egy kis turpisság. Magyar kutatók jóvoltából most először kaphattunk képet a falvak biodiverzitásáról, és kiderült, lenne mit javítani rajta.
Ha csökken a biodiverzitás, annak az emberi civilizáció is megihatja a levét.
A megújuló energiafajták előnyeit szem előtt tartva egyre több országban jelennek meg napelemes farmok, gyakran mezőgazdasági területeken. Milyen hatással van ez a vadon élő állatokra?
Az uniós szabályozás megnyitja az utat a retorziók lehetősége előtt – mondja Báldi András ökológus, az MTA levelező tagja, a Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, akit a biodiverzitás hanyatlása, a fajok kihalása és a természet helyreállítása kapcsán kérdeztünk.
Új zöld pénzügyi termék terjed világszerte. A biodiverzitás-kredit (biokredit) segíthet előteremteni a pénzt a biodiverzitás megőrzése érdekében. Sok a csalás és a trükközés, de jó projektek is vannak.
A biológiai sokféleség nem arról szól, hogy fészkel-e gólya a házunk tetején, hanem hogy felszámoljuk-e a saját létünk alapjait.
Hiába a két évvel ezelőtti nagy elhatározás, úgy tűnik, az ENSZ idei biodiverzitás konferenciájára elfogyott a természetes élőhelyek megőrzésének lendülete. Pedig minden korábbinál nagyobb veszélyben van a biodiverzitás. A kolumbiai Caliban tartott COP16-nak így is lettek eredményei: nagyobb beleszólást kapnak az őslakos népek a környezetvédelmi döntésekbe, és a gyógyszercégek is fizethetnek majd a természetből vett genetikai információkért.
Magyarország négyötöde biodiverzitás szempontjából már sivatag – figyelmeztet Gyulai Iván ökológus. Hogyan függ össze a bioszféra immunrendszere és a sajátunk? Miért gyengül az előbbi? Mit lehet ez ellen tenni? Mire jó a csiganyál, és mitől egészségesebb a hernyórágta saláta? Kiderül a zCast friss adásából, amelyben a biodiverzitás helyzetét vesézzük ki.
Egy 24 tudományos intézet tudósaiból álló csapat a madarak kihalásán keresztül próbált rámutatni arra, hogy milyen súlyos ára van az ember felelőtlenségének a bolygó szempontjából.
Finn kutatók szerint érdemes alaposabban megvizsgálni a természet egészségre gyakorolt hatását, a jövőben ugyanis több betegség kezeléséhez szükséges anyagot is találhatnak ott.
Kevesebb méz és gyümölcs, elszálló lepkék, versenyző virágok, virágos mezők nélküli Pilis, elhervadó ökoszisztémák. Mire számíthatunk, ha eltűnnek a méhlegelők?
Veszprém kezdte, de Budapesten lett ügy a méhlegelőkből. Van, ahol beporzó hadművelet, másutt fenntartható gyepgazdálkodás, vagy épp a szerény zöld folyosó névre hallgatnak a vadvirágos programok, amiket a beporzó rovarok kedvére a sokszínűbb ökoszisztémák érdekében indítottak Veszprémtől, Székesfehérváron át Budapestig.
