Világszerte körülbelül 1,27 millió ember halt meg antibiotikumnak ellenálló kórokozó okozta fertőzés miatt 2019-ben és csaknem ötmillió halálesetnél volt legalább részben felelős a halálért ilyen fertőzés – állapította meg egy nemzetközi szakértői csoport a The Lancet orvosi hetilapban. A rezisztens kórokozók ezzel a világ leggyakoribb halálokai közé tartoznak. Összehasonlításul: HIV-fertőzésben vagy AIDS-ben 2020-ban a becslések szerint 680 ezren, maláriában 627 ezren haltak meg.

A tudósok szakirodalomból, kórházi adatbankokból, megfigyelési rendszerekből és más forrásokból vett információkat elemeztek. Ez az eddigi legátfogóbb vizsgálat a témában. Összesen 204 országot és régiót, 23 kórokozó baktériumot, valamint baktériumok és antibiotikumok 88 kombinációját vizsgálták meg.

Antibiotikum-rezisztenciáról általában akkor beszélnek, amikor a páciens szervezete nem reagál az antibiotikumra, ami azt jeleni, hogy a betegségét okozó baktériumot nem semmisíti meg az antibiotikum. A problémája különösen gyakran jelentkezik az alsó légutak fertőzéseinél, például tüdőgyulladásnál. Nagyjából 400 ezer haláleset írható a számlájukra.

Különösen sokan haltak meg vérmérgezés és vakbélgyulladás következtében, mert a fertőzés a rezisztens kórokozó miatt antibiotikummal nem volt legyőzhető.

A leggyakrabban rezisztenciaproblémát okozó baktériumok közé tartozik

• az Escherichia coli,
• a Staphylococcus aureus,
• a Klebsiella pneumoniae és
• a Streptococcus pneumoniae.

A legsúlyosabban a vizsgálat szerint az Afrika nyugati részén, a Szaharától délre lévő országok érintettek. Ott 100 ezer emberre csaknem 24 haláleset jutott, amelyek közvetlenül visszavezethetők voltak egy rezisztens kórokozó kiváltotta fertőzésre. A gazdagabb országokban 100 ezer főre 13 haláleset jutott. A leginkább veszélyeztetettek az öt év alatti gyerekek.

„Ezek az új adatok elénk tárják az antimikrobiális rezisztencia problémájának valódi mértékét és egyértelműen jelzik, hogy most kell cselekednünk” – mondta Chris Murray, a Washingtoni Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

A szakértő szerint a cél a fertőzések elkerülése a jobb higiénia és az oltások biztosítása segítségével. Emellett vissza kell fogni az antibiotikumok nem megfelelő, túlzott használatát – például az antibiotikumokra nem reagáló vírusfertőzéseknél. Új antibiotikumokat kell kifejleszteni és piacra vinni – jelentette ki Murray.